Alomfejtes haldoklo


FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,16

MAGYARÁZAT:Alomfejtes haldoklo

Öreg embernek: fáradtság; fiatalnak: szerencsés vállalkozás. Padláson járni: mutat halálesetet. Padlásról leesni: terveink összedőlése. Padláslyukból valakit látni: jelentőségteljes találkozás. Égő padlás: idegen ember látogatása. Padlást leszakadni látni: jegyzi örömünk végét. Padláson asszonyt látni: adósság, ugyanott leányt: házasság.

Régi naptár. Padlásunkon járó-kelő emberek: jegyeznek nagy bajt egy adósság miatt. Padlón feküdni: betegnek gyógyulás. Padlón járni: nagy gond. Padlót rakn i: nem sikerült terv. Lángoló padló: egy elveszettnek hitt családtag visszatérése. Görcsös, régi padló: valakinek a halála, aki hozzánk tartozik.

Ropogó padló: vendég rossz hírrel. Igen fehér padló: kedves asszony látogatása. Szőnyeges padló: mutat hatósá gi embereket. Gyékényes padló: utazás. Dur ranó vagy éneklő palack: mutatja barátaid hűtlenségét. Melegvizes palack: betegnek gyengülés, útonjárónak: keserves találkozás. Hideg palack: elmaradó vendég. Teli palack: vándorlás, üres palack: nagy csalódás.

Eltört palack: váratlan kellemetlenség a hatósággal. Esetleg betegség. Borospalack, amelyből nem folyna bor: lappangó betegség. Sok palack: gond a gazdaságban. Táncoló palack: öregember látogatása. Repedt palack: kacér asszony. Kis és szép palack: gyarapodás; jegyez esetleg kisleányt is. Kálnay László. Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, másnak: sok kiadást. Kis Böske. Elérhetetlen palack: szomjasnak nagy megkönnyebbülés.

Pálcás ember, aki jönne udvarunkba: rossz hír. Pálcás emberrel együtt járni: mutat közeli tömlöcöt. Nagy pálca asszony kezében: nagy kívánság kicsiny eredménye. Kis pálca: megelégedett élet. A különös álmokban: asszonyoktól megpálcázt atni és velük jól érezni magunkat: mutat gyötrelmes szerelmet.

Asszonynak férjétől pálcaütést kapni: boldog szerelem. Pálmafa levelei között elrejtőzni: jegyzi; hogy nagy társaság előtt váratlan kitüntetés ér. Pálmát vinni: szerencse. Ha másé: irigység, ha miénk: hízelkedés, gond és fájdalom.

Palotát rombolni: elveszített tekintély. Palotába menni: félelem. Amelyen üldögélünk: jegyzi mindennapi életünket, amelyen fekszünk: jegyzi különös vágyainkat. Pamlagon hanyatt feküdni: egy nő szerelme, amelyet elérünk. Pamlagról leesni: kiábrándulás egy megnyertnek hitt szerelmi összeköttetésből.

Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk hűségét. Ha asszonyunkat látnánk idegen pamlagon: felesleges féltékenység. Asszony és férfi a pamlagon: zavaros élet. Legombolyítani: nem nagy szerencse. Üzletes embernek: károsodás. Pamutot szedni: tisztelet.

Rendszerint: hideg időjárás. Annak, kinek oka van a pandúrtól félni: könnyebbülés. Kernerben: asszonynak: kellemes szórakozás. Pandúrt fogni: veszedelem egy vásár miatt. Lókereskedőnek: jó vásár. Az es könyvben: pántlikát mérni, minél hosszabbat, antul nagyobb kellemetlenség. Pántlikát venni: hű barátnő. Pántlikát hordani: pletykaság.

Piros pántlika: t ánc; zöld: remény; fekete: gyász. Radics Mária szerint: pántlikába öltözködni, amelyből mezítelen testünk látszana: leánynak szerelmi sikert, asszonynak elárulást mutat. Ugyanott: pántlikás giliszta szerelmeseknek: nagy kiábrándulást is jegyez. Sok pántlika: sok szerető. Pántlikás szíved: rongyos kötőfék. Pántlikát kapni idegen férfitól: leánynak nagy szerencse, asszonynak szomorúság. Elveszített pántlika: elveszített szív. A "lipcsei nagykönyvben": papagáj, amely megharapna: irigy barátnőt jelez; beszélő papagájt hallani: gonosz gúny.

Papagáj asszony kontyában: áruló levél. Írást hoznak: amely nem okoz örömet. Papírra írni: vigyázat adósaidra. Papírt lobogtatni: nagy károsodás. Lipcsei szerint: asszonytól papucsot kapni: mutat rövides szerelmi boldogságot. Asszonynak férfitól papucsot kapni: házasságtörés. Papucsot ve nni: utazás, lopni: bátorság. Papucsban járni: zavaros idő. Kernerben: piros papucs: jegyez víg, szőke asszonyt, fekete papucs: szomorú, barna asszonyt.

Elveszített papucs: elveszített szerető. Új papucs: új szerető. Papucsos férfi: rossz hír. Régi papucs: nem teljesülő vágy. Szomszéd papucsa: költözködés. Látni: szorongatott helyzet; benne részt venni: félelem adósság miatt. Paradicsomot inni: férfinak nevetséges, asszonynak: hónapszám. Paradicsomot befőzni: nagy öröm a háznál.

Paradicsomot szedni: szeretőt cserélni. Az es könyvben: paraszt, ha megcsalna: kigúnyolnak; parasztnak eladni valamit: hosszú élet; paraszt, aki kergetne: biztos örökség; paraszttal beszélni: önhittség. Radics szerint: öreg parasztasszony: nagy veszekedés; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, jó feleséget. Parasztszobában lenni: minden jóra fordul. Parasztokkal veszekedni: nagy uraság. Parasztot deresre húzatni: ajándék. Gvadányi mondja: huncut a paraszt, miként egy araszt.

Valakinek nagy gondot, szomorúságot okozunk. Párnán aludni: rejtett fájdalom. Párnát ajándékba kapni: gond jön a házhoz. Párnát vízen úszni látni: megkönnyebbülés. Kemény párna: rabság. Pelyhespárna: gazdag asszony.

Úgy, mint a gyertyabél is enyészik, mihelyst meggyújtják. Hivatásunk gyakorlása során sok mindennel találkozhatunk, és azt is tudjuk, hogy az ember életében két biztos esemény, a születés és a halál feltétlenül bekövetkezik. Az élet kezdete és vége minden korban számos vallási, erkölcsi, jogi és orvosi problémát vetett fel.

Így van ez napjainkban is, hiszen a fogamzásgátlás, a magzat védelme, vagy a mesterséges megtermékenyítés szinte mindennapos vitatémákká váltak, ép úgy, mint a haldokló ellátása, az eutanázia jogszerűsége, érvényessége. Az ember az egyetlen olyan élőlény, aki tudja, hogy meghal.

Számos pszichológiai megfigyelés szerint azonban az ember sem tudja ezt a maga valóságában felfogni. A halál akár hirtelen, akár egy hosszú folyamat végállomásaként következik be, az emberi lét általános és mégis egyedi tapasztalata. Az elkerülhetetlen halált nehéz elviselni mindenkinek.

Nem csak az egészségügyi személyzetnek kötelessége, hanem mindenkinek a haldoklót hozzásegíteni, hogy élete utolsó időszakában a legkevesebbet élje meg testi-lelki szenvedéseiből. Ez a feladat mindig és mindenkinek embert próbáló, hiszen az elmúlás katarzisa minden ember halálakor jelen van.

Mindennapos munkánkhoz tartozik a haldokló ápolása, majd a halál bekövetkezte után a halott ellátása is, ezért nem feledkezhetünk meg a szakszerű és emberséges ellátás fontosságáról. Az ápolási folyamat végrehajtásához elengedhetetlen a megfelelő elméleti és gyakorlati készségek, jártasságok alkalmazása, a humánus hozzáállás és az empátia.

Azért kell a halállal foglalkoznunk, hogy a legmodernebb eszközökkel az utolsó pillanatig a segítségére lehessünk a gyógyíthatatlan betegeknek, a legmegfelelőbb fájdalomcsillapítást és a legprofesszionálisabb testi-lelki támogatást nyújthassuk a betegnek és a családnak.

Tehát itt nem, csak halál, hanem a hozzá vezető út is kiemelt jelentőségű az ápoló személyzet számára. A gyógyíthatatlan betegségekkel kapcsolatban a legfőbb félelmet a szeretett személy elveszése jelenti. Ugyancsak magas arányú a kiszolgáltatottságtól és a fájdalomtól való félelem, továbbá sokan tartanak környezetük folyamatos sajnálkozásától is. Számos szakirodalomból és felmérésből kiderült, hogy az emberek többsége nem annyira a haláltól fél, mint inkább a haldoklással járó szenvedéstől, megaláztatástól és magatehetetlenségtől.

A haldokló ember tudata különösen krónikus betegség esetén fokozatosan beszűkül és bezárul a külvilágtól. A tudat előbb szűnik meg, mint a szervezet működése. Elisabeth Kübler-Ross A halál és a hozzá vezető út című könyvében részletesen foglalkozik a halálfélelem különböző aspektusaival, és azokkal a pszichés fázisokkal, amelyek jellemzően megjelennek a súlyos, gyógyíthatatlan betegséggel küzdő embernél és hozzátartozóinál.

Elisabeth Kübler-Ross leírja, hogy a halál és a haldoklás öt fázisát járja végig a beteg: az elutasítás, a harag, az alkudozás, a depresszió és a belenyugvás. Jellemzően sokan fordulnak ilyenkor másik orvoshoz, hogy az erősítse meg, de sokkal inkább cáfolja meg a szakvéleményt. Utána következik a harag fázisaamely a beteg betegséggel szembeni tehetetlenségéből, kiszolgáltatottságából fakad.

Ilyenkor haragszik a világra, vagy akár konkrét, a közelében lévő személyekre vetíti ki haragját, legyen az hozzátartozó, ismerős, vagy az egészségügyi személyzet. Valójában tehát ez az indulat nem személyes; tudnunk kell, hogy nem ellenünk, hanem a — még — feldolgozhatatlan helyzet ellen irányul. A betegség folyamatos előretörésével, a testi állapot fokozatos romlásával együtt a beteg kezdi reménytelennek érezni helyzetét, és megjelenik a depresszió fázisa.

Ebben az érzelmileg rendkívül nehéz időszakban a beteg tökéletesen átlátja a gyógyíthatatlanság tényét, és apátiába zuhan, nem érdekli többé semmi. Az addig kedvelt időtöltéseit nem folytatja, mint például olvasás, zenehallgatás, filmnézés, egyéb — egészségi állapottól függően. Ilyenkor a család rendszerint pánikba esik, nem akarják, hogy a beteg feladja, és ez sok feszültség forrása lehet.

Az utolsó fázis a belenyugvás időszakaamikor a beteg elfogadja állapotát, egyre inkább befelé fordul, és magára figyel. Az addig nagyon fontos külvilág, a szeretett hozzátartozók kevésbé lesznek fontosak, nem kívánnak többé enni és inni, ami a rokonokban szintén ijedtséget, értetlenséget kelthet, ám a betegnek ilyenkor már csak a csendes ottlétükre van szüksége.

A fázisok a rossz diagnózis közlésétől egészen a bekövetkező halálig megjelenhetnek, akár vissza-visszatérve, vagy jellemzően egy-egy fázis hosszú ideig fennáll a sajátos körülményektől függően. A támogató szupportív kezelés minden életkorban, minden daganatos és krónikus betegség esetében szükséges.

Támogató kezelés alatt a betegség vagy a kezelés által okozott tünetek, panaszok csökkentését, megszüntetését célzó beavatkozásokat értjük. Nem közvetlenül a betegség leküzdését, hanem elsősorban a beteg optimális jóllétét és működőképességét célzó eljárások összességét. Palliatív kezelés : fájdalmas, vagy kellemetlen tünetek intenzitásának csökkentésére vagy megszüntetésére irányuló, de az alapbetegséget felszámolni nem képes kezelés. A tüneti vagy palliatív gondozás a megfelelő fájdalomcsillapítást és a betegség következtében jelentkező egyéb tünetek és panaszok ellátását, ill.

Ezeket a szolgáltatásokat a beteg pszichés, szociális és adott esetben hitbeli támogatásával egészíti ki, és mindezeken túl, a beteg halála után a család gyászélményének feldolgozását is segíti. A haldokló beteg pszichológiai szükségletei a biztonságvalahova tartozásszeretetmegértéselfogadás, önbecsülés.

A legmeghatározóbb tünetek lehetnek az utolsó napokban a fájdalomlégzési problémáktartós köhögés, étvágytalanságnyelési zavar, hányás, émelygésnyálfolyás, szájszárazság, szomjúság, hátfájdalom, végtag duzzanat, felfekvés, székrekedés, inkontinencia, látászavar, hallási problémák, szédülés, beszédzavar, depresszió, szorongás, zavartság. Az utolsó napok időintervallumának megjelölése alatt azokat a napokat, akár hetet értjük, amikor már olyan változások jeleit észleljük, amik arra engednek következtetni, hogy egészségi állapotában az életjelenségek visszafordíthatatlan romlása, azok megszűnése, és így a beteg halála várható.

A terminális állapotban, az agónia szakában egyértelműen csak tüneteket kezelünk. Megkérdőjelezhetetlen az esetlegesen fennálló fájdalmak esetén a megfelelő fájdalomcsillapítás biztosítása, fenntartása. A fájdalom a daganatos betegséghez kapcsolódó leggyakoribb tünet, enyhítésére minden betegnek elemi joga van.

A kifejezés azt jelzi, hogy a fájdalom mértékének és típusának megfelelően addig kell emelni az adagot és váltani erősebb és más hatásmechanizmusú szerekre, míg a beteg fájdalmai meg nem szűnnek, vagy legalábbis elviselhető mértékűre nem csillapodnak. A per os bevitel egyre nehezítettebb lesz, ezért parenteralis, de leginkább is a transdermalis fájdalomcsillapítás az ajánlható forma.

Ezen tapaszok felragasztása a törzsre javasolt, a megbízhatóbb felszívódás céljából. A keringés centralizálódása miatt a végtagok keringése fokozatosan csökken, majd megszűnik, így az azokra felragasztott tapaszok hatástalanok lesznek. Végbélkúpok használata is adott esetben megfontolandó lehet, ha a beadással járó mozgatás nem jár felesleges megterheléssel, plusz fájdalommal a beteg számára. Oxigén adása mérlegelendő, de nem minden esetben ajánlott, hiszen a hypoxia következtében kialakuló átmeneti tudatzavar akár előnyös is lehet.

Hányinger csillapítására, a hányások elkerülésére feltétlenül törekednünk kell. Előnyben részesítendő a rectalis kúp és parenteralis injectioval történő beviteli forma. Központi idegrendszeri betegségek következtében jelentkező hányások, görcsök estén akár depot steroid, rectalis benzodiazepin készítmények adandóak. A szív-érrendszeri gyógyszerek többsége is elhagyható, a korábban esetleg magas vérnyomás a szív gyengülésével, hypovolemizálódás következtében normalizálódik, és alacsony tartományba kerül, következményes tachycardizálódás mellett.

A táplálkozás csökkenése és megszűnése az antidiabetkumok elhagyását is lehetővé teszi. Inkább fordul elő a cachexia talaján hypoglicaemia mint az életet veszélyeztető hyperglicaemia. Ebben a végső állapotban a szervezet már nem képes a kívülről bejuttatott folyadék és táplálékféleségek megemésztésére, felszívására. A betegség előrehaladtával a katabolizmus válik egyre dominálóbbá az anabolikus folyamatokkal szemben. A szervezet még meglévő saját tartalékokkal gazdálkodik, nyer esetleg folyadékot más folyadékterek rovására.

A terminális állapot elhúzódására lehet számítani relatíve jónak mondható kiindulási tápláltsági állapot esetén, mert van mit feléljen a szervezet. Nem azért gyengül a beteg állapota, mert nem eszik és iszik már úgy, mint régebben, hanem pont fordítva lesz igaz: azért nem eszik és iszik már annyit, mint régebben, mert a betegsége halad előre.

Ennek tükrében tehát törekednünk kell annak az elfogadtatására, hogy csak akkor, csak azt és csak annyi folyadékot-táplálékot vegyen magához, ami, és amikor jólesik neki. Külső elvárásra képes a beteg akár lenyelni az ételféleségeket, de az valószínűleg hányás formájában fog csak megkönnyebbülést eredményezve távozni.

Ennek tükrében kell az ilyenkor felmerülő infúzió kérdését is kezelnünk. Nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy nincsen olyan az életből távozó ember, akinek elektrolit rendszerében, folyadéktereiben ne alakulna ki eltolódás és hiány is. Sőt, egészen biztosan veseelégtelensége is lesz a keringés centralizálása, a vesék keringésből való kiiktatása következtében.

Ha semmiképpen nem elkerülhető az infundálás, napi ml-nél többet semmiképpen ne adjunk. Az utolsó időszakban különös figyelmet kell fordítanunk a szájhygiénére. A száj nyálkahártyája is kiszárad, kisebesedik, érzékennyé és vérzékennyé válhat.

Fontos, hogy nyelési képtelenség esetén is próbáljuk a nyálkahártyát nedvesen tartani. Ebben az esetben például Pagavit szájápoló pálca és vizes gézlap száj elé helyezése is igen felfrissítő, megnyugtató lehet. A beteg a diagnózis megszületését követően, a betegséggel való szembesülés, megküzdés, elfogadása útján halad. Időről időre próbáljuk beazonosítani, hogy hol tarthat ezen az úton. Van, aki akár magányában elakad a megküzdéssel és a tagadás fázisában van még mindig, holott már terminális állapotba került.

Nagyon fontos, hogy a beteget annak az állapotnak megfelelően vezessük, ahol ő személy szerint van, és ne annak az állapotnak megfelelően, ahol szerintünk már tartania kellene. A halál az életfolyamatok és ezzel az élet teljes, végleges megszűnése. A halál beálltának jeleit észlelve légzés leállás, szívműködés leállása értesíteni kell a kezelő orvost, mert a halál megállapítása és dokumentálása orvosi kompetencia.

A halál beálltát megállapító orvos gondoskodik — két órán belül, legfeljebb egy munkanapon belül — az egészségügyi dokumentációban megjelölt legközelebbi hozzátartozó értesítéséről, amennyiben ilyen adat a dokumentációban nem lelhető fel, intézkedik az intézmény szociális munkásával történő kapcsolat felvételről, aki a továbbiakban az ügyben eljár. Az ápoló feladata a halál időpontjának pontos rögzítése a lázlapon és az ápolási lapon.

Amikor az orvos megállapította a halál beálltának tényét az ápoló kezdje meg az elhunyt ellátását! A halott emberi méltóságát, személyi jogait tiszteletben kell tartani. Az ápolók a halott ellátás teljes időtartama alatt kötelesek munkájukat csendben és tiszteletadással végezni, olyan magatartást tanúsítani, ami a helyzet komolyságának megfelel.

A halott ellátását mindig két személy végezze. A gyász a veszteség által kiváltott reakciók, magatartási formák együttese. A legnagyobb, leghevesebb, legfájdalmasabb érzéseket kiváltó veszteség egy fontos személy, hozzátartozó halála, mely a gyászoló egész további életére kihatással lehet. A gyásztámogatás szerves része a hospice palliatív ellátásnak, mert maga a beteg is számos veszteséggel küzd, pl. A hozzátartozóknál már az életvégi ápolás során elkezdődhet a gyászfolyamat. A gyászolók gyakran attól várják a támogatást, akivel a hospice ellátás során már jó kapcsolat alakult ki.

A gyász időbeli lefolyása és a veszteségre adott gyászreakció egyénileg változó. A gyász szakaszainak leírására leggyakrabban alkalmazott modell a következő:. Segítségnyújtás: a gyászolót ne hagyjuk magára, az ügyintézésekben is javasoljuk, hogy valaki kísérje el.

Engedjük az érzései kifejezését, biztassuk a teendőkben való részvételre. Segítségnyújtás: biztassuk, hogy hagyjon magának időt, akár néhány napot, hetet. Fejezze ki érzéseit, pl. A jelentős döntéseket ilyenkor jobb későbbre halasztani.

Hozzászólhat a WordPress. Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával.