Alomfejtes jeges ut


FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,89

MAGYARÁZAT:Alomfejtes jeges ut

A vízzel kapcsolatos álmokat fontos értelmezni, hiszen ez jelzi az érzelmi stabilitást és annak folyamatosságát. Az álom gyakran együtt jár más tényezőkkel, amelyeket külön-külön kell értelmezni. A víz általában az érzelmek felfedezését jelzi.

A víz is társítható különböző körülményekhez, ezért fontos, hogy külön is értelmezzük őket. A víz képviseli az érzelmeket, ezért érdemes átgondolni a jelentését. A Naprendszerben lévő összes bolygó közül nálunk található meg a folyékony víz. A víz az életet jelenti, amely együtt jár a termékenységgel, a kreativitással, az érzelmi jóléttel, a megújulással, a tisztasággal és az új törekvésekkel. A víz eközben folyamatosan változik, így nagyon jó szimbolikus ábrázolása magának az életnek.

A víz rendkívül erős jelzéseket küld az érzelmi és pszichés állapotunkról. Amikor tiszta vizet iszunk álmunkban az a szomjunk csillapítását jelzi, azaz megtaláljuk az egyensúlyt az életünkben. A szennyezett ivóvíz elégedetlen érzelmi kötődést jelez, a kapcsolat elmérgesedik. A szennyezett vízben való úszás a lelki válságot szimbolizálja. A piszok és szennyeződés a vízben negatív dolgokat jelent, szorongást, elborult elmét.

Ha álmunkban arra kényszerítenek, hogy igyunk, akkor az azt jelzi, hogy valamit szó szerint le akarnak nyomni a torkunkon, valamire kényszeríteni akarnak. Amikor álmunkban elmerülünk a vízben, annak értelmezése erősen függ attól, hogy az álom pozitív vagy negatív. A delfinekkel való úszás örömet jelent, sikert és pozitív kapcsolatokat, kapcsolatrendszert. A víz sodrásában úszás, az azt jelzi, hogy túlterheltek vagyunk, és ki kell tartanunk ahhoz, hogy a nehézségeken túl tudjunk lépni.

Egy vízesés alatt állunk álmunkban az pozitív tapasztalatot jelent, megújulást, tisztulást. Egy romantikus kapcsolat kezdetét is jelentheti. Amikor teljesen eláraszt bennünket a vízesés az problémákat jelez, amiken minél hamarabb túl kell jutni.

Negatív viselkedést és kapcsolatokat. Ilyenkor el kell temetni a múltat, amely szinte beborít minket. Amikor az álmodó fulladást észlel az egy nyomasztó időszakot jelez az életben. Úgy érezzük, hogy nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani az életünket. Szó szerint belefulladunk az adósságba, a depresszióba, a konfliktusokba vagy a jogi nehézségekbe. A fuldoklásos álmoknál különösen fontos megfigyelni az embereket és a tárgyakat, amelyek körül vesznek bennünket.

Így azt is felismerhetjük, honnan tudunk segítséget kérni. A cunami erőteljes, kiszámíthatatlan és váratlan változást jelez, ellentétben a fulladással, ami egy lassú, de fokozatos folyamat. Az a veszély fenyeget bennünket, hogy felrobbanunk, mint egy cunami és elpusztítjuk a munkánkat, a családi és baráti kapcsolatainkat.

A vihar azt jelenti, hogy az események csak lökdösnek bennünket, sodródunk velük. Mivel viharban tiszta a levegő, így a tiszta égbolt jelezheti az érzelmi kinyilatkoztatást, a gyógyuláshoz vezető utat. Álmunkban búvárkodunk.

Felelősek vagyunk a sorsunkért és készen állunk arra, hogy fejest ugorjunk egy új lehetőségbe. Ha víz alatt egy tengeralattjárón utazunk, azt jelzi, hogy szemlélődőként veszünk részt életünk egy új fázisában, a mély érzelmek arra várnak, hogy felfedezzük őket. A medencében való úszás többnyire egy várakozást jelez az életünkben. Lehetséges, hogy a munkahelyünkön vagy a párkapcsolatunkban várakozunk valamire, aminek meg kellene történnie. Álomfejtés víz jelentése.

Share Article:. Tags: Álmok jelentése víz Álmoskönyv víz Álmoskönyv víz jelentése Álomfejtés víz. Itt megtudhatod mit jelent! Tudd meg mit jelent!

Email: web matrac. De mégis min múlik, hogy egyesek fel tudják idézni az álmaikat, míg mások egyáltalán nem emlékeznek azokra? És mi az álmok célja? Tényleg van jelentésük, valamilyen üzenetük számunkra? Mindig is népszerű témának bizonyult ez a titokzatos jelenség, igazán nagy lendületet azonban csak az elmúlt évtizedekben kapott az alvás- és álomkutatás. Összegyűjtöttünk néhány izgalmas vizsgálati eredményt. Miért nem emlékszünk az álmokra?

Ébredés után néhány perccel már csak a töredékére emlékszünk mindannak, amit álmunkban átéltünk. Legalábbis azok, akik fel tudják idézni álmaikat. Vannak ugyanis, akik egyáltalán nem képesek erre, és sokáig a tudósok sem találtak elfogadható magyarázatot arra, hogy mi áll ennek hátterében. Az tehát, hogy emlékezünk-e az álmainkra, egyrészt azon is múlik, hogy mennyire jókat tudunk szunyókálni.

Ám vannak, akik valamilyen súlyosabb agysérülés következtében tényleg képtelenek erre, sőt ritkán ugyan, de az álmodás hiánya teljesen egészséges személyek körében is előfordulhat, amire az ezredforduló utáni kutatásokból derült fény. A miértekre továbbra is keresik a válaszokat. Ez az egyik legégetőbb kérdés, amire a mai napig buzgón keresik a szakértők a válaszokat. Talán a kreatív gondolatok és ötletek alapjaként szolgálnak az álmok, talán az információk konszolidálása a funkciója, de akár a problémák megoldása vagy a nap során felgyülemlett érzelmek okozta túlterheltség enyhítése is lehet az álmodás célja.

Persze az sem kizárt, hogy nincs is semmilyen funkciójuk, csak mi akarjuk nagyon, hogy legyen. Az álmok jelentőségének megvitatását a modern kor első és leghíresebb álomteoretikusa, Sigmund Freud indította el azzal a feltételezéssel, hogy az álmok a nem tudatos érzéseink, vágyaink, késztetéseink kifejeződései, vagyis egy csatorna, ahol a tudattalan a felszínre kerülhet. Más pszichoanalitikusok is láttak abban a magyarázatban fantáziát, hogy az álmok megoldást nyújthatnak olyan problémákra, amikkel éberen nem tudunk megküzdeni.

Ezt a nézetet sem támasztja alá semmilyen tudományos vizsgálat, mégis beivódott a kulturális felfogásba, hogy az álmoknak van valamiféle problémamegoldó funkciójuk. A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az álmoknak sem fiziológiai, sem pszichés funkciói nincsenek.

Egyes kultúrkörökben azonban mégis nagy jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak — felruházva azokat emergens funkciókkal:. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az álmoknak nincs, jelentése vagy ne lenne értelme.

Ráadásul arról is sokat árulkodnak az álmok, hogy mi minden jár a fejünkben, így ha türelmesek vagyunk, néhány évtized alatt viszonylag pontos pszichológiai képet alakíthatunk ki másokról. Legalábbis G. William Domhoff amerikai álomkutató szerint, akinek meggyőződése, hogy "körülbelül ezer álom alapján egy szinte ujjlenyomat pontosságú profilt állíthatunk fel egy személyről".

Nem egyszerű dekódolni egy-egy álmot a valós időben, japán kutatók azonban rájöttek, miként lehet számítógépes tanulási algoritmusok segítségével kikövetkeztetni az alvás közbeni agyi aktivitásmintázatból, hogy mit láthat épp álmában a megfigyelt alany. Tomoyasu Horikawa és munkatársai MRI vizsgálatok segítségével rögzítették az alvás korai, azaz a REM-fázis előtti szakaszában jelentkező agyi aktivitásmintázatokat és bebizonyították, hogy álomképeink megélését hasonló agytevékenység kíséri, mint amikor ébren érnek minket ugyanazok a vizuális benyomások.

A technika tökéletesítése oda vezethet, hogy előbb-utóbb ténylegesen beleláthatunk mások álmaiba. Azoknak, akik születésüktől fogva vakok, vagy öt éves koruk előtt veszítették el a látásukat, nincsenek vizuális álomélményeik. Többi érzékszervükkel azonban ugyanolyan intenzív és érdekes álmokat élnek át, mint azok, akik látják is, mit álmodnak. Ha Ön is minden nap kellemes, nyugtató pihenésre vágyik, nézzen körül webáruházunkban! Válasszon keményebb, rugalmasabb, lágyabb, komfortosabb illetve egyéb matracaink közül, melyek az Ön számára a legmegfelelőbbek!

Egyes szakértők szerint az álmoknak konkrét jelentése van. Mások szerint ez mind spekuláció. Pszichológiai és ideglélektani megfigyelések és kutatások egyaránt bizonyították az ember álmainak tartalma és az aktuális lelkiállapota, érzelmi egyensúlya közötti összefüggést. Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete kutatójának tanulmánya Álmok és egészségesélyek: az álmodás egészségpszichológiai vonatkozásai arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban egyre szaporodnak azok a bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy az álmoknak valamilyen szerepe lehet az érzelmi élet szabályozásában, új asszociációkkal gyarapítják az emlékezet-állomány érzelmi elemeit, csökkentik, illetve egyensúlyban tartják az álmodás utáni ébrenlét pszichés feszültségeit.

Mitől olyan az álom, amilyen? A testi, lelki, egzisztenciális jólét az álmok milyenségében is tükröződik. Ezeket az elméleti téziseket a kutató szerint a Hungarostudy Egészségpanel kutatás eredményei is alátámasztották, és egyértelmű párhuzamok mutatkoztak a kutatásban résztvevő személyek társadalmi, egészségi állapota és álmainak tartalma között. A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy az álmok érzelmi töltete és az egyén saját egészségi állapotáról alkotott elképzelése, betegsége, illetve a létének fizikai, lelki és társadalmi - általa feltételezett - minősége között összefüggés mutatkozik.

Az álomban jelentkező negatív érzelmek a betegséggel, a pozitívak az egészséggel mutatnak összefüggést. Ezeket az összefüggéseket a kutató csak részben magyarázza az ébrenléti állapotban megélt hatásokkal. Határozottan állítja, hogy a negatív tartalmú álmok, a visszatérő rémálmok mindenkor információval szolgálhatnak valamely testi vagy lelki betegség vagy nyomasztó társadalmi probléma meglétére, vagyis olyan ártó tényezőre figyelmeztetnek, amelyek veszélyeztethetik az egyén fizikai, lelki egészségét.

Vannak kutatók, akik ezt a meghatározás alapul véve az állítják, hogy az álmok véletlenszerűen kiválasztott információk, amelyek a tudat mélyéről bukkannak fel, és nem jelentenek többet egy kusza információhalmaznál. Mások viszont saját megfigyelések eredményei alapján bizonyítottnak vélik az álmok pszichológiai jelentőségét. A tanulmány szerzője az utóbbiak táborába tartozik. Magyarázata szerint az álmok eredetét és mibenlétét kutató szakemberek véleménye meglehetősen különböző.

Vannak, akik az állítják, hogy az álmok olyan hallucinációhoz hasonló élmények, amelyek téves észlelésként is értelmezhetők. Ők úgy gondolják, hogy az álomképek az agytörzs aktiválódása folytán létrejövő véletlenszerű elektromos kisülések eredményei.

Szerintük az agykérget alkalmanként elektromos impulzusok érik, ezek hatására a benne felhalmozódott információkat véletlenszerűen variálja, és különféle képeket alkot belőle. Ezt a feltételezést azzal támasztják alá, hogy azokban a kísérletekben, amelyekben az agy mozgató központját elektromosan ingerelték, álombeli mozgássorokat indukáltak, a látóközpont ingerlésekor álomképek, a hallóközpont aktiválásakor pedig álombéli hangok keletkeztek.

Úgy gondolják, hogy az álomkép nem más, mint az emberi gondolatok, vágyak, konfliktusok, érzelmek érzékszervi tükröződése. Úgy tűnik, hogy a felidézett álmok zöme az alvás gyors szemmozgásokkal jellemezhető, úgynevezett REM fázisában, vagy ahhoz hasonló állapotban keletkezik Az álmok elvileg csak az agyban tárolt, meglévő információkból épülhetnek fel, annál is inkább, mert a külvilágból érkező információk az alvás ideje alatt csak nagyon korlátozott mértékben és szelektíven jutnak el az agyig.

Freud megfigyelései szerint az álmok többségében megjelennek olyan elemek is, amelyek információi az álmodást megelőző napokban kerültek az adott személy agyába. A különböző emlékezeti elemek és a napi maradvány álomra gyakorolt hatásait még ma is vizsgálják, mert szerepük még nem tisztázott. A vizsgálatok eddigi eredményei szerint a napi maradvány emlékei az álmokba mozaikszerűen, eredeti környezetükből kiemelve, töredékesen jelennek meg, és az esetek többségében az eredeti emlékhez képest más összefüggésekben mutatkoznak.

Az emlékek általában tértől és időtől függetlenül jelennek meg az álmokban. A beépülő elemek az álomban az eredeti történéstől teljesen eltérő formában mutatkoznak meg, vagyis a felhasznált emlékinformációkból egy teljesen új történet keletkezik. A kutatók az általuk megvizsgált álmok erős érzelmi tartalmából arra következtetnek, hogy összefüggés lehet egyrészt az álmodó emlékképeivel, másrészt az ébrenléti állapotában vizsgált érzelemvilágával. Az álmokban megjelenő lények, az emlékek és az érzelmek közötti összefüggést idegélettani kutatások eredményei is bizonyították.

Az alvás REM fázisában bizonyítottan átlagon felüli az érzelmi emlékekért és érzelmi reakciókért felelős agyi központok anyagcseréje, és ezeken a területeken erősebb a véráramlás. Ebből annak kellene következnie, hogy az álombeli érzelmek erősen hatalmukba kerítik az álmodót, ám ez csak viszonylag ritkán fordul elő. A rendkívül erős álombéli érzelmek tipikus megnyilvánulásai a rémálmok, amelyek többsége hirtelen ébredéssel végződik.

A megfigyelések szerint a rendszeresen, nagy gyakorisággal előforduló rémálmok döntő többsége poszttraumás stressz betegségben szenvedő személyeknél mutatkozik. A betegek szinte minden éjjel újraélik álmukban a betegségüket kiváltó eseményeket. Náluk, ellentétben más, poszttraumás stresszt nem produkáló betegekkel, a rémálom úgy mutatkozik meg, hogy az eredeti, betegséget okozó drámai történést és annak környezetét az álomban is a maga realitásában jelenítik meg.

Ők a rémálmok során rendkívül erős érzelmi kitöréseket produkálnak. Ez a jelenség rendkívül figyelemreméltó, hiszen ennek a betegségnek éber állapotban általában éppen a fantáziátlanság, az érzelemszegénység a jellemzője. Ezeknek a betegeknek rémálmaikban is jellemzően tetten érhető a viszonylag gyenge asszociációs készség, ám a szűk fantázia intervallumban megjelenő álomképeik rendkívül rémisztők és félelemkeltők.

Ebből a megfigyelésből a kutatók igazoltnak látják azt a feltételezésüket, miszerint az ébrenléti történésekhez képest minél egysíkúbb és kevésbé variábilis egy álombeli képsor, minél inkább megmarad a valódi történet, az álom annál hevesebb érzelmeket válthat ki.

Ennek alapján feltételezhető, hogy az ébrenléti alapcselekmény új összefüggésekben és történésekben való álombéli megjelenése az álmok érzelmi töltetének fokában játszhat szerepet. A megfigyelések során arra utaló jeleket is tapasztaltak, hogy az álmodás folyamatába való külső, pozitív beavatkozás később, az ébrenléti érzelmi életet is befolyásolhatja.

A gyakorlatban ezt a pozitív beavatkozást úgy próbálták megvalósítani, hogy a sorozatosan visszatérő rémálmoktól szenvedőket nappal egy relaxációs gyakorlat segítségével a szakember a rémálmok újraélésére biztatta.

Azt kérte tőlük, hogy ellazult állapotban próbálják újra átélni az álomban megjelenő szituációt, és az ijesztő történéseket gondolataikban, a saját akaratukkal kellemes, pozitív élménnyé átalakítani. E relaxációs gyakorlatok hatására bizonyítottan csökkent a rémálmok jelentkezésének a gyakorisága, sőt a betegek fizikai és pszichés állapotában is mérhető javulás mutatkozott.

Ez a tény Bódizs Róbert szerint azt mutatja, hogy az álmoknak szabályozó szerepe lehet az ébrenléti állapot érzelmi életére is. Feltételezhető, hogy minél kreatívabb, fantáziadúsabb, színesebb, változatosabb az álom, annál inkább segítséget nyújthat az ébrenlét stresszhelyzeteinek, érzelmi konfliktusainak, negatív történéseinek a megoldásában. A gyomorfekélyes rosszat álmodik. A kutatókban felvetődött a kérdés: ha az álmok tartalmából ilyen egyértelműen lehet következtetni valakinek a lelki egyensúlyára, illetve annak a minőségére, vajon megmutatkozik-e az álmokban általános egészségi állapotának mibenléte?

A választ egy országos méretű epidemiológiai vizsgálattól várták. A vizsgálatban résztvevőktől nemcsak egészségi állapotukról, betegségeikről érdeklődtek, hanem alaposan kikérdezték őket az álmaikról is. Keresték az összefüggést az álmok tartalma, fantáziavilágának gazdagsága, esetleg különösen bizarr vagy rémisztő volta, és a válaszadó egészségi állapotának változásai között. A kérdések az adott válaszadó személy esetleges betegségeinek feltérképezését is célozták.

Azt is megvizsgálták, hogy a felmérést megelőző években a megkérdezett hány napot töltött betegállományban, állt-e kórházi kezelés alatt és az mennyi ideig tartott. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak az elmúlt három évben tapasztalt betegségek és az álmok érzelmi töltete között.

A gyomor- és nyombélfekély betegséggel kezeltek például sokkal gyakrabban számoltak be rémálmokrólmint az egészségesek. Ugyanilyen összefüggés mutatkozott más betegségfajták, például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri panaszok vagy a daganatos betegségek esetében is.

A kutatók a vizsgálatok eredményei alapján bizonyítottnak vélik azt a feltételezést, miszerint szerves összefüggés mutatható ki az álmok tartalma és az egészségi állapot között, ez azonban nem betegség-specifikus. Inkább csak jelzésértékű tényező, amely megmutatja a lelki egyensúly zavarait.

Ezt igazolják azok a megfigyelések is, amelyek megmutatták, hogy az otthoni balesetet elszenvedettek álmai szintén negatívabb tartalmúak, mint az egészséges személyeké. Ez a két példa jól mutatja, hogy a negatív fizikai vagy lelki változások - legyen azok betegség, baleset vagy környezeti következmény - mindenképpen negatív irányban hatnak az álmok tartalmára. Az ilyen álmok akkor is megjelennek, ha az egyén valamilyen akár általa képzelt ok miatt, a saját egészségi állapotát rosszabbnak ítéli az egészséges emberekénél.

A vizsgálat adatainak összegzése után a kutatók a következő megállapításokat tették: bizonyos, hogy összefüggés van az álmok érzelmi tartalma és az egészségi állapot között, továbbá kapcsolat mutatható ki a negatív tartalmú álmok és az egyén betegségtudata között is. Bizonyos esetekben azonban ettől függetlenül is megjelenhetnek a nyugtalanító álmok.

Szoros kapcsolat van az álmok érzelmi töltete és az ébrenlét jólléti állapota között is. A rémálmok és az általuk jelzett betegségek miatt pedig csökken az illető munkaképessége, romlik a fizikai és pszichés állapota. Az álmok elemzését évtizedeken keresztül tudománytalan hókuszpókusznak tartották. A kutatási módszerek fejlődésével mára lehetőség nyílt az álmok és az egészségi állapot közötti összefüggések tudományos bizonyítására, az álmodás eddig megfejtetlen rejtelmeinek vizsgálatára.