Alomfejtes bogarak a hajban


FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,61

MAGYARÁZAT:Alomfejtes bogarak a hajban

Néhány esztendő alatt megérett Álmoskönyv -em arra, hogy második nyomtatásban adjam őt azoknak a kezébe, akik Magyarországon és a határain túl is még mindig szeretnek álmodni. Szükség volt e második kibocsátásra már csak azért is, mert a könyvárusok polcairól elfogyott Álmoskönyv -em; másrészről igen sok hiányossága mutatkozott vala a könyvnek.

Hiányoztak belőle mindenféle álmok, amelyeket az emberek álmodni szoktak, és rájuk magyarázatot nem találnak. A sok száz levél, amellyel olvasóim felkerestek: arról győzött meg, hogy tökéle tesnek hitt Álmoskönyv -em öregbítésre, bővítésre szorul.

Azonkívül az elmúlt években magam is gyarapítottam ismereteimet mindenféle bevált régi könyvek és jónak vélt új könyvek olvasgatásával. Megismerkedtem Mesmer tudományával, aki tudvalevőleg kézrátevéssel tudott gyógyítani - én talán az apró betűkkel fogom majd elmulaszthatni azokat a borús gondolatokat, amelyek az embereket egy-egy rossz álom után meglepni szokták. Tehát a legrosszabb álom sem jelenthet egyebet, mint azt, hogy még nem léptük át a halál néma kapuját; tennivalónk, elfoglaltságunk van a földön.

Az álmok mutatják néha balsorsunkat is, amellyel majd bátran szemközt kell néznünk; de jelentik örömeinket is, amelyek majd felváltják csüggedtségünket. Éppen arra való ez a könyv, hogy az álmától elborult ember kikeresse magának a sokféle álommagyarázat közül azt a megfejtést, amely őt le ginkább megvigasztalja. Az emberiség történelme: álmoknak sorozata. Az Ótestámentumban Ábrahám álmodik, a próféták látásai se egyebek álmoknál. Da-Niel Dániel próféta például "meglátta" az elmúlt világháborút, és annak végét pontosan jövendölte.

Valamennyi bibliai próféta álmodik a Megváltóval. A zsidók még ma is várják. A régi Egyiptom, Szíria, India álmai telve titokzatosságokkal, amelyek között a csillagvizsgáló se tud eligazodni. Piramisokat építenek az Álom tiszteletére. Könyvtárak telnek meg az Álom tudományával. Aki a világ minden álmát összegyűjteni akarná, hétszer beutazhatná a tengereket, szárazföldeket, mégis elhullajtana egy-egy álmot valahol, amelyet nem vett észre, és műve csonka volna.

Így nagy munkára nem is vállalkozhatunk. Hazánkban maradunk, a magyar ember álmait próbálgatjuk megfejteni a rendelkezésünkre álló eszközökkel. Azért lehet a könyvnek a címe: Magyar álmok is. A Kárpátoktól az Adriáig minden lehunyó nappal felébrednek az álmok árnyai. Az emberek kezdik azt a másvilági életüket, amelyre másnap felébredve magyarázatot keresnek. A sok régi, bölcs Álmoskönyv mellett tán elkél az én szerény próbálkozásom.

A könyvben következő álmok és babonák magyarázatait nem én találtam ki, csupán összegyűjtöttem az álomfejtéseket. Megsárgult papirosú könyvek segítettek munkámban, amely könyvek már nem lelhetők fel, csak a múzeumokban, s ezért olvasmánynak is szórakoztató e könyv; megleljük benne őseink álmait, s azt, hogyan mulattatták képzeletüket, midőn álmukból felébredtek.

Dédapáink, ükanyáink álmai is szólnak hozzánk e lapokról, amely álmok magyarázatait az iki esztendőben megjelent Álmos Könyvetské -ből gyűjtöttem. Már az ismeretlen, régi szerző is azt írja sárgult könyvében, hogy az éjjeli látásokat, jelenéseket és álmokat a régi álmoskönyvekből és bölcs emberek nagy mesterséggel összegyűjtött tapasztalataiból szedegette össze. Elöljáró beszédében hivatkozik Pliniusra, mert nem minden álomnak szabad hinni.

Az álom sok és különb-különbféle. Némely álom csak a mindennapi cselekedeteinket forgatja; némely pedig a vérnek nagy bőségéből és teljes voltából származik; és ez a sok vér megrekeszti nedvességével és párájával az agyvelőt, amelyből aztán a csodálatos éjjeli látások következnek. Ugyancsak i Álmos Könyvetske írója hivatkozik Ciceróra, aki azt mondja: "Az embereknek, akik mértékletesen és józanon élnek, álmuk rendszerint beteljesedik, amikor annak ideje elérkezett.

Sőt az időn is áll: mert ha az ember vacsora után mindjárt elnyugszik, jól és erősen aluszik, álmodik is, de az ember nem vésheti eszébe az álmot, hogy megfejtse, mert az álom kimegy a fejéből. A természet szerint való álom, amely által minket az Isten tanít és int a jövendő dolgokról, kétféle:.

Az egyik az éjfél előtti álom, amelynek a régi, bölcs emberek szerint semmi magyarázata nincs, mert az még jóformán mindennapi életünknek, gondolatainknak, teendőinknek, hangulatainknak folytatása. A másik álom: a hajnali álom, amely megmarad emlékezetünkben, amelynek magyarázata érdemes.

Éjfél után kakasszóra ugyanis: már megtisztul a vér és a szív a "bűnös páráktól", amelyek az eledel és a mindennapi élet folytán elrekesztik az agyvelőt. Megnyílnak a helyek testünkben, ahol a mi lelkünk és okosságunk nyugszik. Nyáron a nap közelsége, ősszel az esős éjszaka, télen havas föld felett bolyongó hold, tavasszal a szél zúgása: befolyásolja álmainkat.

De nem csoda, hogy ily körülményesek voltak ban Magyarországon az álomfejtések. Bővérű, jól táplált, vérmes magyarság lakott a Duna és a Tisza mentén. A disznótor, a szüret, az ünnepnap, névnap pontosan megtartatott. A has örökös ellenségeskedésben volt a lélekkel. Kicsattanó arcú ősanyáink, potrohos ősapáink meleg dunyháik alatt sok bolondot összeálmodtak, amely álmok között az Álmos Könyvetské -nek kellett rendet csinálni. Ezért találhatók olyan álomképek az os könyvben, amilyen álmok manapság már nincsenek.

Ki álmodja napjainkban, hogy kobzot lantot ver? Ami azt jelenti, hogy: tested őrizd a gonosztól. Ki hord álmában kézíjat? Amely szükséges dolgot jegyez, amelyben el kell járnod. Hozzátétetett a képes álmoskönyvecske, amelyben előadatik, hogy az álomban látott dolog micsoda számokat jelentsen, mely szerint ki-ki szerencsét próbálhat.

Itt aztán elgondolkozhatunk, vajon ki találhatta ki ezeket a számokat, amelyeket az egyes álomfejtések mellé biggyesztett a szerkesztő. Miért jelent at pogácsát enni? Miért a méhraj ot? Pedig bizonyos, hogy az álmoskönyvi számoknak éppen olyan eredetük van, mint akár a zsidók vagy az ősmagyarok szent számainak, ámde elfogadható magyarázatot e számok létrejöttére nem lelni a régi könyvekben.

Valószínű, hogy ismét azoknak a "bölcs, öreg emberek"-nek megfigyelései, tapasztalatai irányadók az álmoskönyvszerkesztő számjegyeiben, akik egyébként mindenf éle "mesterkedéssel" hozzájárultak ahhoz, hogy tudjuk előre az időjárást, a száz esztendő előtt kimondott jövendőt! Ezek a régen eltávozott öregek figyelmeztettek tán, hogy milyen számok jöttek ki a budai lutrin, mikor ők lencsével álmodtak.

A mindentudó bölcsek sütötték ki, hogy miért jelent a részeg ember két 7-es számot. Oly bonyodalmassá tenné Álmoskönyv -emet e régi számok magyarázata és felhasználása, hogy inkább lemondtam az álomfejtések mellé illeszteni szokott számjegyekről, bár bizonyosan sokan lesz nek az olvasók között, akik ezt a hanyagságomat nehezményezik.

A kis lutrit már eltörölték hazánkban, és a szegény ember hiába álmodja a legjobb számokat, meggazdagodni többé nem lehet egy szerencsés álommal. Meg kell elégednie a szegénynek a távoli reménységgel, amely álmát e könyvben magyarázza. Bucsánszky Alajos ben Pesten és Bagó Márton ban Budán kiadott álmoskönyvei amelyeknek apjuk az i könyv már a lutrizó közönség részére készülnek, álommagyarázatai szűkre szabottak, a legfontosabb a nagy numerus az álom mellett, ezért e könyveket kevésbé forgattam Álmoskönyv -em megszerkesztésénél.

Álom és essős idő, magokban elmúlnak, Gyáva szipák a' kik ezeken búsúlnak, Hogy ollykor betellik némely látott álom, Barátom, ámbár melly oldalról vizsgálom, Csak olyan, mint mikor patkót talál a' vak, De azért úgyebár, hogy bizony nagy kobak Tesz patkó-szedőkké világtalanokat, Te látó tanúknak sem hívod azokat. De nem sok hasznát vettem a mostani álmoskönyveknek sem, amelyek ponyván vagy kisebb könyvkereskedésben forognak; semmi közük sincs e könyvek álommagyarázatainak az ókori, perzsa, kaldeai, egyiptomi csillagjósok mesterségéhez.

Az egyikben azt találom:. Nagyon valószínű, hogy a könyvkiadók szegény írnokainak önkényes álommagyarázatai foglaltatnak itt. Ezenkívül bizonyosan csodálkozik az olvasó a sok nőnemű álmon, amely e könyvben felsorakozik. Például "ruhát teregetni", "kiáztatni", "abroszt fehéríteni", "befőzni", "arcfestékeket használni" leginkább nők szoktak.

Viszont első pillanatban érdektelennek látszanak e mindennapi álmok - holott ez az élet. Bizony álmaink csak nagy ritkán emelkednek ki a hétköznapi életünk eszmeköréből. Nagyon ritka álmodozó az, aki végképpen itt tudja hagyni a földet, és messzeségbe emelkedik. A legtöbbet ruhafacsarásról, lyukas cipőről, új ruháról, némi kis jólétről álmodnak az emberek. Ezért ne vessük meg a mindennapi álmokat sem, mert ők jegyzik a valóságos életet.

A nők álmai sokkal prózaibbak, mint azt általában a férfiak hiszik. Ezért azután némely ol dalon tán elásítja magát a férfiolvasó a sok nőnemű álomtól. Nagy segítségemre volt az ismert és közforgalomban lévő Nagy Egyiptomi Álmoskönyv -ön kívül egy német álmoskönyv, amelyet nagyon régen adtak ki Lipcsében. Szerzője persze ismeretlen, ámde álommagyarázatai oly csábítók és indokoltak, mintha egy mai korbeli Freud professzor jegyezte volna megfigyeléseit.

Általában azok az álomfejtések, amelyeket némileg eltérőnek talál az olvasó a rendes álmoskönyvek magyarázataitól, abból erednek, hogy Freud bé csi professzor úr álommagyarázatai engem is megragadtak, mint oly sokakat Magyarországon. Egyes álomfejtéseknél ezért inkább adtam hitelt azon könyvek feljegyzéseinek, amelyek bár régiek valamiképpen megegyeznek a modernebb kor tudományos álomvizsgálatával. Ámde a világért sem szeretném, ha könyvemet tudákosnak vagy álbölcsnek ítélnék, mert itt-ott Freud professzor, illetőleg Ferenczi Sándor doktor nagyszerű tanításának nyomai mutatkoznak.

A könyv lehetőleg ragaszkodik a legrégibb álmoskönyvek feljegyzéseihez, inkább bízik a régen meghalt, öreg "bölts" emberek megfigyeléseiben, mint korunk meglepően nagyszerű megállapításaiban. S így nagyon szerettem forgatni egy régi német álmoskönyvet, amelynek ismeretlen szerzője egy halott költőre: Shakespeare Hamlet -jére és Kerner Jusztinusz orvosra és íróra is hivatkozik az álomfejtegetések megerősítésénél.

Hosszú, csendes esték munkája ez a könyv. Amely estéken a forgatott sárga lapok mögött feltünedeznek félig-meddig porrá válott öregasszonyok arculatai, akik falusi ifjúságomban, pattogó tűz mellett oly jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak, mint akár a valóságos életnek. Inkább a saját mulattatásomra, inkább hosszú telek csendes eljátszadozására, esti órák halk elfuvolázására szerkesztettem ez álmoskönyvet, mint azért, hogy bárki is hitelt adjon a következő soroknak.

Álom: játék, mint az élet Néha komolyra fordul a játék. Az élet is, az álom is. Ha valaki álmodja, hogy háta megett valami történik: jövendő dolgokat jelez. Ha előtte történik: az a jelenidő. A fő: fejedelemségre magyarázatik, de jelent tanítót, atyát, anyát és vér szerinti rokont is.

A két oldal. A jobb oldal, amelyen az oroszlán alszik, jelzi a férfineműségét az álomnak. Míg a bal oldal az asszonyember nemét mutatja. A férfi saját maga. Ha nő álmodja: a szakáll jelzi az ő hitvestársát, urát, parancsolóját. Fog felső : legnagyobb gyermekünk. Alsó fog: ifjabb gyermekünk. Fogak: gyermekeink. Fogak jelentősége még: egész háznépünk, aki kenyerünket eszi.

Pontosság ellenőrzött. A Wikifajok tartalmaz Bogarak témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Bogarak témájú kategóriát. A bogarak Coleoptera az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje.

Tudományos elnevezésük Coleoptera az ógörög eredetű κολεός jelentése: tok, burok és πτερόν jelentése: szárny szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több - főként molekuláris biológiai - bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak Adephaga külön fejlődési ágat képvisel.

Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak. A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül ezer, a Kárpát-medencében Magyarországon pedig A mintegy mm hosszú óriáscincér Titanus giganteus Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár Golianthus sp. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogármintegy µm-es hosszával.

A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótánya pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése. A méhésznyelv pedig a háziméhet hívja helytelenül bogárnak. Néhány becslés a bogárfajok tényleges számát, beleszámítva a még felfedezetlen fajokat akár millióra is teszi, de inkább elfogadott az 1 milliós becslés. Ma a bogarak változatos életmódjuknak köszönhetően a Föld szinte minden életterében megtalálhatóak a tengerek és sarkvidékek kivételével.

A bogarak rendjén belül nagyfokú ökológiai sokféleség jellemző a táplálkozás terén is. Vannak köztük az elhalt biomasszán elő lebontók, az elhullott állatokat eltakarító dögevők és ürülékevők. Sok családjuk gombákra specializálódott, és szép számmal vannak növényevő csoportjaik is. Táplálkozhatnak pollenekkelvirágrészekkel és gyümölcsökkel is. Több csoportjuk ragadozó életmódot folytat; ezek nagy szerepet játszanak mezőgazdasági kártevők féken tartásában.

Például a biológiai védekezésben széleskörűen alkalmazott katicabogarak jelentősek a növényi kártevő levéltetvektripszek és takácsatkák gyérítésében. Túlnyomórészt a bogarak mezőgazdaságilag hasznosak vagy közömbösek, csak mintegy fajuk jelentősebb kártevő: [9] a krumplibogár Leptinotarsa decemlineataa gyapottokmányos bogár Anthonomus grandisa kukorica-kislisztbogár Tribolium castaneumés a szójazsizsik Callosobruchus maculatus.

A bogaraknak többé-kevésbé kemény és merev kitines kültakarójuk van, különösen az elülső szárnyakból kialakult szárnyfedők elytra feltűnőek. A szárnyfedők alapján már ránézésre megkülönböztethetőek a bogarak a többi rovarrendtől; csak a fülbemászók és a poloskák körében találunk hasonló képleteket. A bogarak a rovarokon belül a fejlett szárnyas rovarok Endopterygota közé tartoznak.

Egyedfejlődésük során teljes átalakuláson mennek keresztül: a petéből lárva lesz, majd a bábból kikel a kifejlett egyed imágó. A rejtettebb életmódú, kevésbé mutatós vagy nehezen határozható fajok jelentős része - főként a trópusokon - nagyrészt még leíratlan lehet. Az egyik első becslés a bogarak valós számára vonatkozólag inkább alapult terepi adatokon, mint katalógusokon.

A technika szerint, amit a becsléshez használtak, a fajok valós száma akár elérheti a 12 milliót is. Később a módszer felülvizsgálata —4 köztire tette a fajszámot. Ezek szerint az élő bogárfajok 70—95 százaléka vár még felfedezésre. Az ilyen becslések általában azon alapulnak, hogy az élővilág - így a bogárfauna is - a világ különböző részein nem egyformán tanulmányozott.

Például, Ausztrália ismert bogárvilága családba tartozó nemből és 23 fajból áll. Ez csak kissé kevesebb, mint a hasonló területű Észak-Amerikából ismert családba, nembe sorolt 25 faj. Viszont míg az Észak-Amerikában várható fajszámot becslések 28 re teszik, addig a kevéssé feltárt ausztrál bogárfauna valós összfajszáma élérheti a 80 t is.

A bogarak evolúciós sikere több tényezőből ered. Az egyik legfontosabb az elülső szárnyak kemény szárnyfedővé alakulása. Ez az általában kemény kutikulával együtt egyrészt védi a sérülékeny, lágy potrohot a káros környezeti behatásoktól, másrészt lehetővé teszi a röpképes hátulsó szárnyak védelmét is. Így a bogarak sok, más rovarcsoport számára kevéssé elérhető élőhelyet fakéreg alatti tér, fatest, trágya, talaj is meg tudtak hódítani.

Másik fontos tényező volt a bogarak korai alkalmazkodása az első virágos növényekhez. A bogarak sokféleségének segítségével lehet legjobban megismerni, mely tényezők vezettek a csoport sikerességéhez. Ha megvizsgáljuk az ismert fajok rendszertani eloszlását, azt látjuk, hogy 62 százalékuk hat, igen fajgazdag és változatos családba tartozik: ormányosbogár-félékholyvaféléklevélbogárfélékfutrinkafélékganajtúrófélékés cincérfélék.

A kisebb családokba tartozik az ismert fajok 22 százaléka - olyan családjuk van, ahova kevesebb mint 1 faj, és 29, ahova 1 —6 leírt faj tartozik. Így a bogarak sikerességéhez nemcsak néhány nagy fajszámú, hanem sok, kisebb mértékben elterjedt fejlődési vonal is hozzájárult. A bogarak mai sokféleségének mintázata azt tükrözi, hogy a korai evolúciójuk során erőteljes adaptív radiációval ágaztak szét több fejlődési vonalra, melyek közül sok évmilliókon át a mai napig virágkorát éli.

A bogarak elterjedése egybeesett a zárvatermők kréta időszaki alkalmazkodó szétterjedésével. Ennek a koevolúciónak köszönhető, hogy a 6 fajokban leggazdagabb fejlődési vonalból 4 elsődlegesen zárvatermőkhöz kötődő növényevő: ormányosbogár-féléklevélbogárfélékganajtúrófélék és cincérfélék. Mindemellett a növényevőkön kívül a bogarak közt találunk sikeres ragadozó, dögevő és gombaevő fejlődési irányokat is.

A bogarak általános ismertetőjelei a különösen kemény külső váz exosceleton és a kemény szárnyfedők elytra. Mint minden rovar, a bogarak kültakarója is szelvényesen helyezkedik el és hártyás részek által összekapcsolt vagy összeforrt kitinpajzsok scleritek alkotják. Ez a testfelépítés megfelelő védelmet, ugyanakkor meglehetős flexibilitást biztosít a bogaraknak. Habár a bogarak általános testfelépítése meglehetősen hasonló, különféle testrészeik meglehetős módosulásokon eshetnek át a különböző életmód függvényében.

A többi rovarhoz hasonlóan a bogarak teste is 3 fő testtájra tagolódik: fejretorra és potrohra. A bogarak feje caput eredetileg 6 szelvényből kialakult, varratok mentén összeforrt egységes tok capsula. Ezen helyezkednek a szemek és a végtagi eredetű csápok és szájszervek. A fejtok főbb régiói:. A fej szemek előtti részeinek ormányszerű megnyúlása, a rostrum kialakulása gyakori módosulás a bogarak különböző csoportjaiban, habár legjellemzőbb az ormányosbogár-szerűek öregcsaládjában.

Az ormány kialakulása illetve a fej különböző mértékű megnyúlása a bogaraknál több fejlődési vonalon is megtörtént egymástól függetlenül:. Néhányuknál ezek közül Mystropini, Mycterus, Diaphanops, hajnalbogárfélék a rostrum kialakulása többé-kevésbé összefügg a virágokon való táplálkozással. Az ormány megkönnyíti a hozzáférést a virágokban található virágporhoz és nektárhoz. Másoknál fénybogárfélék az ormány megjelenése a csoport nyitvatermő -tobozokhoz való táplálék-specializációját segítette elő a korai mezozoikumban.

Az ormányosbogár-szerűekhez tartozó fajok ormányuk segítségével fúrnak lyukat a tápnövényeikbe, és ebben helyezik el petéiket. Mindemellett találunk ormányt olyan — főként fakéreg alatt élő - csoportoknál is fogasnyakúlapbogár-félék, szegélyeslapbogár-félék, álormányosbogár-félék, egyes holyvafélékmelyekre nem jellemző egyik fenti életmód sem.

Összetett szemeik a fej oldalán elhelyezkednek el, egyszerű ommatidiumok csoportjaiból állnak, számuk általában 2 körüli, [15] de akár 25 is lehet. A szemek pereme alapesetben ép, sokszor azonban kikanyarított, emiatt konkáv alakú.

Néha a szem a pofáktól induló kitinléccel vízszintesen többé-kevésbé kettéosztott, esetleg szélesen elválasztott. Ez a jelenség 6 független alkalommal [17] is megjelent a rend evolúció során csiborfélékpöttömbogárfélékcincérfélék takácscincérformák [18]ormányosbogár-félékgyászbogárfélék [19]teljesen osztott szemeket a keringőbogár-féléknél láthatunk. Míg a bogarak közeli rokonainál hártyásszárnyúakkétszárnyúak az összetett szemek mellett gyakran találunk a fejtetőn három pontszemet, [20] addig a bogarak rendjében a pontszemek csak ritkán, bazális helyzetű csoportoknál találhatóak meg.

Egy pár pontszeme van egyes holyvaféléknek barázdásholyva-formák[21] áldögbogárféléknek Pterolomatócsabogárféléknekgödörkésbogár-féléknek és szemecskésbogár-féléknek. A pontszemek valószínűleg nem képesek éles kép előállítására, szerepük feltételezhetőleg a fény és árnyék megkülönböztetése, a horizont és a polarizált fény észlelése.

Minden fajnál megtalálható az egy pár csáp. A csáp elsődlegesen a bogarak szaglószerve, de tapintó és mechanikai érzékszerv is. Mint minden szárnyas rovarnak Perygotaa bogarak csápja is ún. Csak a tőízben scapus van izomzat, ezt követi az általában jól elkülönült második íz pedicellusmajd az ostor flagellum. A csápízek antennomer száma általában 11, de gyakran előfordul ettől eltérés mindkét irányban. A csápok eredhetnek a homlokon, [18] szemek belső széle mellett, [31] homlok oldalszegélye alatt [32] vagy a homlok elülső szegélyén a rágóízületek közt.

A bogarak csápjai változatos felépítésűek lehetnek, ez az egyes csoportjaikra jellemző, fontos határozóbélyeg. A Scarabaeiformia alrendágra jellemző a lemezes csáp, amikor a csápostor utolsó íze lemezszerűen megnyúlt, lemezszerűen terpeszthető vagy merev. A kifejlett bogarak csápja alapesetben11 ízű, [38] ez a bogarak mind a 4 recens alrendjére jellemző. Az ízek számának csökkenése összeolvadással 8, 9 vagy 10 ízre elég gyakori, [39] ennél kisebb ízszámot főként az apró testű formáknál találunk kéregbogárféléktapogatósbogár-formákálszúfélék.

Nem függ össze viszont az ízek számának csökkenése a testmérettel a lemezescsápúak csoportjánál, ahol a 10 ízű csáp az elterjedt; csak az álganajtúró-féléknél találnuk 11 ízt. Különösen gyakori a csáp redukciója - akár 1 ízre is [40] - hangyavendég mirmekofil bogaraknál, így a futrinkafélék közé sorolt Paussinae alcsalád fajainál [41] és a tapogatósbogár-formák Claviger neménél.

Itt a csáp végíze duplázódik meg. Ennél is több csápíz található a Rhipiceridaecincérfélék és a szentjánosbogár-félék [44] családjainál; itt a csáp közbülső ízei duplázódnak meg. A szájrészeket szájszerveket a páros rágók mandibulaa páros alsó állkapocs maxilla és a páratlan alsó ajak labium alkotják. Az alsó állkapocs ritkán áll csak egy karéjból óriásbogárformákNemognatha, Hister[45] túlnyomó részben külső galea és belső állkapocskaréjt lacinia is találunk.

Az alsó ajaknak a táplálékfelvételben nincs jelentős szerepe. Mind az alsó állkapcson, mind az alsó ajkon találunk pár tapogatót. Az állkapcsi tapogató palpus maxillaris négyízű, az alsó ajak tapogatója palpus labialis pedig háromízű. A tapogatókon szagló- ízlelő- és tapintóérzékszervek találhatóak nagy számban.

A bogarak szájszervei általában rágó típusúak, nagyrészt hasonló felépítésűek. A kifejlett állapotban nem táplálkozó fajnál egyes részek redukálódhatnak. Erősen fejlett, olykor a csápnál is hosszabb állkapcsi tapogatót találunk a holyvaszerűek több csoportjában tapogatósholyva-formák[47] tócsabogárfélék és a csiborfélék nél. Legismertebb ez egyes szarvasbogaraknál; itt a rágók már nem is vesznek részt a táplálékfelvételben, a párválasztással kapcsolatos nemi versengésben játszanak szerepet.

Hasonlóan megnyúlt rágói vannak egyes holyváknak Siagonium[45] cincérféléknek Prioninae : Macrodontia, [49] Stenodontes, Psallidognathus, Cacosceles, Anthracocentrus, [50] Callipogon, [51] Acanthophorus stb. A tor három embrionális szelvényből alakul ki. Első szelvénye, az előtor pronotum a másik két torszelvénnyel csak lazán kapcsolódik, szabadon áll.

Felülről látható, pajzsszerű hátlemeze az előhát pronotummely gyakran oldalirányba lefele hajlik. Haslemeze az előmell prosternum régebbi irodalomban melltőmelynek sokszor hátrafelé irányuló nyúlványa van előmellnyúlvány.