Alomfejtes freud pdf


FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,76

MAGYARÁZAT:Alomfejtes freud pdf

Az álomfejtés a jövendölés egyik formája, amely az álmok segítségével hivatott megjósolni a jövőt. Az elméletet a tudósok és a szkeptikusok is elvetik babonaként hivatkozva rá, hiszen semmilyen kísérlet nem igazolta még az álomfejtés hitelességét.

Nem csak a jövőbelátás egyik eszköze, pszichológiai jelentőséggel is bír, hiszen az álmok tudatalatti gondolataink és érzelmeink kivetülései is. Az álomfejtés legkorábbi megjelenése az ókorra datálható, Egyiptomban ugyanis kb. Ezekben az időkben az a hiedelem élt, hogy az álmokat az istenek küldik, hogy eképpen irányítsák a sorsunkat, vagy jelezzenek előre betegségeket, tragédiákat, akár még pozitív kimenetelű történéseket is. Az ókori görögök számára meghatározó volt az álomfejtés.

A tengerészek útra kelésük előtt Poszeidón templomában töltötték az éjszakát és úgy hitték, álmukban megjelenik, hogy sikeresen visszatérnek-e, vagy sem. Az álmok isteni mivolta egészen a A téma népszerűségét remekül reprezentálja az a mennyiségű irodalmi alkotás, mely az álomfejtéssel foglalkozik, de legalábbis említést tesz róla. Ezen írásos emlékek megjelenése szintén az ókorig vezethető vissza.

Az első ismert írásos emléket, amelyben említést tesznek az álmok megfejtéséről, az ókori sumerek hagyták ránk i. A mezopotámiai történelemben mindig is hatalmas szerepet kapott az álmok segítségével történő jóslás, a királyok is nagy figyelmet szenteltek rájuk. A Gilgames-eposz ban többször is szó esik az álmok profetikus erejéről.

A legrégebbi irat, ami teljes egészében az álomfejtéssel foglalkozott, a fentebb említett négyezer éves álmoskönyv, mely ma már a British Museum -ban található meg. Az ebből fennmaradt írásokat Kasia Szpakowska fordította angolra. Az álmokkal történő jövendölés mindig is elterjedt volt az ókori Görögországbanilletve Rómában is.

Az egyetlen fennmaradt írásos emléket Artemidorus -nak köszönhetjük. A pszichoanalízis számára az álomfejtés egy hathatós eszköz a tudatalatti felfedezésében. Freud Álomfejtés című könyvében fejti ki, hogy minden álomtartalom motivációja a vágyteljesítés, és általánosságban az álom az azt megelőző nap folyamán megélt eseményekből építkezik. Kicsi gyerekeknél, állítja Freud, ez különösen jól megfigyelhető, hiszen elég egyértelműen álmodnak a vágyak beteljesüléséről, melyeket az álom napján bennük felkeltettek.

A felnőttek esete összetettebb, mert álmaik torzításnak vannak kitéve: az álom "manifeszt tartalma" egy erősen álcázott származtatása a "látens álom-gondolatoknak", melyeket tartalmaz a tudatalatti. E torzulás és álcázás következtében minden álom valódi értelme rejtett, az álmodó nem képesebb felismerni álma valódi értelmét, mint a hisztériában szenvedő, aki nem érti neurotikus tünetei jelentőségét.

Freud megfogalmazásában a látens álom-gondolat "a cenzor" későbbi terminológiában "szuper-egó" intra-pszichés erejének van kitéve, mellyel az ébrenlét során az elnyomott vágyak tudatalattiból a tudatba való feltörését teljesen megakadályozza; a mélyalvás során ezek ugyan felrémlenek, de a védelem még mindig elég erős ahhoz, hogy egy álcázó lepel elfedje valódi természetüket.

Nézetei szerint az álom kompromisszumamely biztosítja, hogy az alvásfolyamat nem szakad meg: "az elnyomott vágyak álcázott beteljesüléseként" a vágyakat beteljesültként jeleníti meg, hogy azok ne zavarják és ébresszék fel az álmodót. Ezért felsorolásba szedte a torzító műveleteket, melyek az álmot átformálják, és melyek miatt az álom manifesztjén keresztül a látens tartalomig eljutni - ami különben, a nagy különbségek miatt, igen problémás lenne - a legegyszerűbb, ha ezeket a torzulásokat megfordítjuk, hogy meg tudjuk közelíteni a látens gondolatot.

Ezekhez még kapcsolódik a "másodlagos kidolgozás", azaz az eredménye az álmodó természetes törekvésének, hogy narratív értelmet adjon a manifeszt tartalom különböző elemeinek. Freud szerint a szorongásos álmok és rémálmok az álommunka kudarcának az eredményei. Nem a vágyteljesítés elméletének mondanak ellent, hanem ezek az egó reakciói a túl erős, vagy nem elég hatékonyan álcázott vágyakra. A traumatikus álmok amely során az álomban egyszerűen megismétlődik a traumatikus élmény később már elismerten kivételnek számítottak ezalól.

Habár nem vetette el teljesen Freud álomfejtési modelljét, Jung az álmokat, mint az elnyomott vágyak reprezentációit, korlátozott érvényességűnek találta. Meggyőződése volt, hogy az álomfejtés hatásköre sokkal szélesebb, hiszen egyaránt a személyes és a kollektív tudatalatti gazdagságát és komplexitását tükrözi.

Jung szerint a psziché önszabályozó organizmus, melyek tudatos attitűdjei annak ellentéteivel egészülnek ki az álomban. Tehát az álom szerepe az embert a teljesség felé vezetni egy belső párbeszéden keresztül. Az álomban archetípusok jelenhetnek meg, mint az "animus", az "anima", az árny és mások, melyek álombeli szimbólumokként vagy személyekként testesülnek meg, mint öregember, fiatal hajadon, vagy akár óriáspók.

Ezek mindegyike egy tudatalatti attitűdöt reprezentál, melyek a tudatos elme számára többnyire rejtettek. Habár szerves részei az álmodó pszichéjének, ezek a manifesztációk többnyire autonómok és az álmodó őket külső, önálló személyiségekként fogja fel. Az archetípusok megismerése ezen szimbolikus személyeken keresztül fejleszti az álmodó tudatosságát a tudatalatti attitűdökkel kapcsolatban, így foglalva egybe a látszólag különálló részeit a pszichének, ezzel hozzásegítve az álmodót a holisztikus önmegértéshez.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Oneiromancy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ellenőrizetlen változat. Kategória : Alvás. Rejtett kategóriák: Minden szócikk halott külső hivatkozásokkal Szócikkek halott külső hivatkozásokkal márciusából. Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra?

Pontosság ellenőrzött. A kötet hatszáz példányban jelent meg, és kezdetben alig néhányat adtak el belőle. Később azonban igen népszerűvé vált, ahogy a pszichoanalitikus mozgalom egyre nagyobb tekintélyre tett szert. Freud a kötetben arra tesz kísérletet, hogy megmutassa: az álom értelmezhető.

Az ő álomértelmezései azonban jelentős mértékben különböznek az addigi technikáktól. Mint írja, előtte két lehetséges módon magyarázták az álmokat. Az egyik a szimbolikus módszeramikor az álom tartalmát egészében veszik szemügyre, és így rendelnek hozzá valamilyen jelentést, ilyen József értelmezése a Biblia első könyvében, amikor megfejtette a fáraó álmát a hét bő és a hét szűk esztendőről. A másik a kódolási módszeramikor az egyes motívumokhoz külön-külön rendelnek valamilyen jelentést pl.

Freud ezzel szemben úgy véli, az álomban tudattalan lelki tartalmak fejeződnek ki. Az álom mindig vágyteljesítésde tudattalan vágyaké, vagyis olyan késztetéseké, amiket önmagunknak sem merünk bevallani. Ezeket a vágyakat a tudat elfojtja és a tudattalanba szorítja, amik azonban annak ellenére, hogy nem tudatosulnak, nem szűnnek meg létezni, és arra törekszenek, hogy kielégüljenek. A vágy minden esetben olyan lelki energiát jelent, ami nyugtalanítja, feszültséggel tölti el a "lelki szerkezetet", ahogyan Freud nevezi.

Ha az energiaszint túl nagy, a lélek fájdalommal telik meg, a vágyat tehát valamilyen módon ki kell elégíteni, és levezetni az energiáját. Mivel Freud szerint az is vágykielégítésnek számít, ha egy vágyat a képzeletünkben, a fantáziaképeinkben valósítunk meg ezért van, hogy minden ember szokott álmodozniaz álom képileg megmutatja, ezzel megvalósítja az elfojtott vágyainkat. A tudattalan működésmódjára Freud szerint ugyanis az észlelési azonosság a jellemző, vagyis az, hogy a vágyakat azáltal elégíti ki, hogy elképzeli a vágy tárgyát, beteljesedve mutatja a vágyat.

Mivel azonban a tudat még ilyen formában sem engedi megvalósulni a tudattalan vágyakat, belenyúl az álomba, és eltorzítja azt hogy ne legyen felismerhetőezt a mechanizmust nevezi Freud álomcenzúrának. A vágy ilyen módon tehát megjelenik képileg, de az álom nem közvetlenül, hanem átvitt értelemben, utalásszerűen ábrázolja azt. Az álomban tehát levezetődik a tudattalan vágyak energiája, a lelki szerkezet mentesül a feszültségtől, az ember pedig tovább alhat. Az álomnak azt a tartalmát, amit közvetlenül érzékelünk, Freud manifeszt tartalomnak nevezi, az elfojtott jelentést pedig a látens tartalomnak.

A kötet nagy részében Freud az álomtorzítás módjait mutatja be, ezek közül a legfontosabbak a sűrítés és az eltolás. Freud az álmok elfelejtésének jelenségét is az álomcenzúra működésének részeként értelmezi. A sűrítés azt jelenti, hogy egy bizonyos álombeli kép, motívum több különböző asszociációt egyesít magában, amelyek az egymással való kapcsolatuk révén kifejeznek egy vagy több vágyat. A sűrítés egyik leggyakoribb eszköze a keverékszemély vagy gyűjtőszemély létrehozása, akiben több különböző személy egyesül.

Erre viszonylag egyszerű példaként felhozható Freud saját álma. Freudot, mint leírja, ben professzori posztra javasolták, amit nagyon szeretett volna megkapni. Hasonló helyzetben volt R. Mivel R. Ha ez így van, akkor viszont Freudnak sincs esélye az előléptetésre. Freud ezután azt álmodta, hogy R. Ez a nagybácsi összeütközésbe került a törvénnyel, és Freud apja azt mondta rá, hogy József bácsi nem rossz ember, csak ostoba.

Az álom jelentése tehát a következő: ha R. Ha viszont nem a zsidó származás az akadály, akkor Freudnak van rá esélye, hogy professzor legyen. Az álom tehát egy vágyat fogalmaz meg, de áttételes formában. A legtöbb álomban ugyanakkor nem ilyen egyszerű a megfejtés: egy adott személy gyakran nagyon sok más ismerős gyűjtőszemélyévé válik, nagyon sok más személyt is ábrázol önmagán kívül.

Az eltolás azt jelenti, hogy az igazi álomgondolat a kifejezendő vágy helyett egy másik elem jelenik meg az álomban, ami asszociatív módon utal arra, helyettesíti azt. Freud az álmok és az álommunka elemzése után a könyv hetedik fejezetében vonja le az elméleti következtetéseket az addigi álomértelmezéseiből. Itt mutatja be az első topográfiai modellt, ami a lélek szerkezetét ábrázolja.

A modellt azért nevezi topográfiainak, mert a szemléletesség kedvéért térben ábrázolja a lelki folyamatokat. Freud a lelket műszerhez hasonlítja, ami három részből áll. Ezt a modellt a húszas években követi a második topográfiai modellmely a lelket az én, az ösztön-én és a felettes-én hármasára bontja.

A hetvenes évektől Freud nem annyira pszichológusként, mint filozófusként hatott. Többek között e műnek köszönhetően komoly inspirációt jelentett a filozófiában és az irodalomelméletben olyan számára, mint pl. Freud szerint az álom értelmezési munkája kimeríthetetlen, nincs egy végső, teljesen megnyugtató, önazonos jelentés, minden álomban nagyon sokféle, akár egymásnak ellentmondó vágy fejeződik ki, pl.

Ugyanannak az álomnak ezen kívül lehet más rétege is, melyet nem vett észre. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ez a közzétett változatellenőrizve : Hermann István. Kategória : Irodalomelmélet Pszichoanalízis Filozófiai könyvek. Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok.

Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Wikimédia Commons.