Alomfejtes sigmund freud


FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 16,25

MAGYARÁZAT:Alomfejtes sigmund freud

Az Álomfejtés egy igen érdekes kutatási terület, melyre tudományos kérdésként Sigmund Freud ben megjelent könyve óta tekintünk. Freud könyve rámutat, hogy az álommunka a mindennapi tapasztalatokból, élményekből táplálkozik, az alapján épül fel, ami napközben történik velünk. Az álommunka alapvetően két műveleti jellegzetességgel bír.

Az egyik a sűrítés, a másik az eltolás. A kötet megírásának célja az volt, hogy a tudós bebizonyítsa, hogy álmaink tudományos módszerekkel értelmezhetőek. Freud nem úgy értelmezte az álmokat, mint ahogy azt őelőtte tették jósok, laikusok. Amikor régen valaki álmot látott, vagy úgy közelítették meg az emberek, hogy az egészre tekintettek és azt értelmezték ez a szimbolikus módszer vagy pedig úgy, hogy az egyes motívumokból vontak le összkonklúziót.

A freudi megközelítés ezekkel szemben egész más. Szerinte lelki tartalmaink nyernek kifejeződési formát az alvás, álmodás során, így vágyainkat éljük meg átvitt értelmű formában. Az álommunka műveletei, úgy mint a már említett sűrítés és eltolás ebben a metaforizálásban nyújt segítséget.

Tudattalan vágyaink bennünk mélyen, elnyomva leledzenek feszültséget okozva, s ahhoz hogy ezeket fantáziák szintjén kiélhessük, mindenképp szükségünk van torzításra. Az álomcenzúra tárgykörébe tartozik álmaink elfelejtése is. Vágyaink így csak közvetett formában jelennek meg, de mégis megélésre kerülnek, kiszabadulnak a tudatalatti fogságából, a lélek belső feszültsége csökken, az alvás pedig nyugodt mederben folyik tovább. Az álom azon tartalma, amit konkrétan érzékelünk, manifeszt tartalomnak nevezzük, míg az elfojtott jelentéseket látens tartalomnak.

A sűrítés során több különböző, az egyén számára fontos motívumot egyesít magába egyetlen álomkép. Ebben az álomképben fejeződik ki az elfojtott vágy, általában egy gyűjtőszemély formájában. A keverékszemély küllemében, tulajdonságaiban és tetteiben általában több másik egyénből tevődik össze az álmodó személy ismeretségi köréből. Az eltolás a megélendő- kifejezendő vágy helyett álló elem, mely asszociatív módon utal a rejtett vágyra.

Az álmokról összességében elmondható, hogy nincs egy végső jó értelmezés, mindig kicsúszhatnak értelmezési lehetőségek, válaszok, amiket nem veszünk észre. Mindenkinek vannak visszatérő, megmagyarázhatatlan álmai, rémálmai ez tudatalattink rejtett vágyainak és tudatos életünk különbözőségének konfliktusaiból fakad, teljesen természetes jelenség.

Az álmok megfejtése, értelmezése, mindennapi életünkre visszavetítése sokat segít a két szféra —a tudatos és tudatalatti- harmóniába kerüléséhez és a személyiség fejlődéséhez. Egészségpénztárral, Erzsébet utalvánnyal és bankkártyával is fizethet! Ha tetszik a cikk, lájkoljon minket - köszönjük! Beállítások módosítása Elfogadom. Kezdőlap Álomfejtés és a jó öreg Freud Álomfejtés és a jó öreg Freud. Hahn Gábor - Üzleteink várják Önt!

A pontos címekért és infókért kattintson ide!

Sigmund Freud Příbor Sigmund Freud Első házasságából ekkor már két felnőtt fia volt, második házassága gyermektelen volt, a harmadik házasságából Sigmundon kívül hat további gyermek született. Sigmund anyja, Amalia életvidám teremtés volt, férjénél húsz évvel fiatalabb. Sigmund hároméves volt, amikor -ben a Freud család Lipcsébe költözött, majd egyéves lipcsei tartózkodás után tovább vándorolt, és Bécsbenaz akkori Európa egyik legjelentősebb tudományos és kulturális centrumában talált magának végleges lakóhelyet.

Az egyre szűkösebb anyagi körülmények közé kerülő szülők mindent elkövettek, hogy Sigmund megfelelő iskolába járhasson, és az őt érdeklő könyvekhez hozzájuthasson, ugyanis Freud ragyogó intellektusa és szerteágazó érdeklődése már ekkor megmutatkozott. Ebben a korban a zsidók karrierlehetőségei meglehetősen szűkösek voltak, és Freud a Bécsi Egyetem orvosi karára nyert felvételt.

Orvostanhallgatóként érdeklődése elsősorban az élettan felé fordult, de filozófia 9i kurzusokat is hallgatott. Az egzisztenciális és asszimilációs szempontok mellett Freud pályaválasztásában szerepe volt romantikus természetfilozófiai érdeklődésének is, amelyet Goethének A természetről szóló esszéje ébresztett fel benne.

A fiziológia mint az élő szervezeten belül lezajló fizikai és kémiai folyamatok egzakt tanulmányozása ekkoriban rohamosan fejlődő tudományág volt, és a bécsi egyetemen olyan neves tudósok képviselték, mint Ernst Brücke, aki már hallgatóként famulusául fogadta az ifjú Freudot.

Brücke élettani laboratóriumában az ifjú kutató alsóbbrendű állatok halak és rákok idegsejtjeinek szerkezetét tanulmányozta, és ezt a kutatómunkát az orvosi diploma megszerzése után is folytatta egy darabig, apróbb felfedezéseket is téve. Így került a híres bécsi közkórházba, az Allgemeines Krankenhausba, annak csaknem valamennyi részlegét körbejárva.

A leghosszabb időt azonban a kórház idegosztályán, korának kiemelkedő neurológusa, Theodor Meynert mellett töltötte. Párizsban találkozott a kor híres pszichiáterével, Jean-Martin Charcot -val, aki hipnózis segítségével gyógyított hisztériás betegeket. A hipnózis tanulmányozása segítette hozzá Freudot korszakalkotó tudományos elméletének, a pszichoanalízisnek a kifejlesztéséhez.

Párizsból való visszatérése után, -ban Freud magánorvosi rendelőt nyitott Bécsben. A magántanári cím feljogosította ugyan arra, hogy az egyetemen előadásokat tarthasson — de nem jelentett fizetett állást. Kutatói ambíciói ellenére — egzisztenciális megfontolásokból — inkább a magánpraxist választotta, így ban végül feleségül vehette a jómódú családból származó Martha Bernayst, akivel már hosszú évek óta jegyben járt.

Freudot azonban nem elégítette ki a pusztán pénzkereseti célokat szolgáló orvosi praxis. Tudományos ambícióit a későbbiekben e tevékenység keretében igyekezett megvalósítani. Barátjával, Josef Breuerrel együtt neurotikus betegekre specializálódva, -ben publikálták a Tanulmányok a hisztériáról című kötetet, melyben bemutatták többek között az egyik páciensük, Anna O.

Maga Freud azt állította, hogy a pszichoanalízis módszerének felfedezése Breuer érdeme. Az évek során egyre több pszichés jelenséget térképezett fel. Az as Álomfejtés című könyvében kifejti nézeteit arról, hogy az álomképek tudattalan tartalmakat szimbolizálnak, és ezek értelmezése révén feltárhatóvá válik a személyiséget mozgató tudattalan dinamika. Az es Totem és tabu ban a vallások eredetéről értekezett.

Freud könyvei és előadásai hírnevet szereztek neki, de nagyon sok ellenséget is, különösen orvos kollégái köréből. Ugyanakkor maga köré vonzott számos kitűnő tanítványt is, akik a későbbiekben kiegészítették, módosították, vagy továbbgondolták teóriáját.

Sajnálatos módon Freud nehezen viselte, ha tanítványai egy jottányit is eltértek az ő nézeteitől noha ezáltal jelentékenyen hozzájárultak a pszichoanalízis fejlődéséhez és gyakorlati alkalmazásához. Emiatt kényszerült szakításra legtehetségesebb tanítványával és közeli barátjával, Junggal is, aki később önálló analitikus irányzatot alapított.

Freud nyolc évtizeden át, majdnem egészen a második világháború kezdetéig élt Bécsben, amikor -ban, Ausztria német megszállása után külföldi barátainak sikerült elérniük, hogy a náci hatóságok az idős és súlyos beteg Freudot és szűkebb családját kiengedjék Bécsből. A család Londonba emigrált. Freud ekkor már húsz éve szenvedett állkapocsrákban, számtalan műtéten és rendkívül sok szenvedésen és fájdalmon volt túl.

Egy évre rá, Freud neve szorosan összefonódott Béccsel. Az ide látogató turista ma megtekintheti a Freud-múzeumot a Berggasse ben, Freud egykori lakóhelyén, utána elsétálhat a közeli Freud-parkba, és megnézheti Freud mellszobrát és fekete gránit sírját is. Az euró bevezetéséig az ötven schillinges bankjegyen is Freud portréja volt látható. Kétségtelen, hogy Freud roppant eredeti gondolkodású, rendkívüli kreativitással rendelkező férfiú volt, aki egymástól látszólag igen távol eső problémákat és jelenségeket tudott összekapcsolni.

Különös képességgel rendelkezett ahhoz, hogy az általa megfigyelt, elszigetelt és látszólag jelentés nélküli tünetek mögött az egész embert lássa, nagy empátiával átérezze szenvedéseit és konfliktusait, a tüneteket pedig nem csupán a személy élettörténetének, hanem a tágabb szociális és kulturális összefüggések kontextusában értelmezze. Freud ebben az értelemben ismeretlen területeket felfedező és meghódító kalandor volt.

A pszichoanalitikus iskola alapelmélete, hogy az elfojtás révén tudattalanná váló emlékek és motivációk nagy hatással vannak a személy viselkedésére. Bizonyos tudattalan gondolatok és emlékek — különösen a szexuális és agresszív jellegűek — neurózis forrásává válhatnak, ugyanakkor a neurózisok kezelhetőek a tudattalan gondolatok és emlékek felszínre hozásával.

Erre irányuló módszerét nevezte el pszichoanalízisnek. Kezdetben Freud — kollégája, Breuer nyomán — hipnózissal dolgozott. Később úgy látta, hogy nem mindenki hipnotizálható, s hogy hipnózissal nehéz tartós eredményeket elérni. Zavarta az is, hogy a paciensek nem emlékeznek élményeikre.

Felfedezte, hogy az elfojtott, tudattalanná vált emlékek szabad asszociáció révén is felszínre hozhatóak. Hasonlóképp jelentést tudott tulajdonítani az elvétéseknek, s a terápiában fel tudta használni azokat. Az elfojtás alapvető értelmezési tevékenységünk, az elfojtásban folyamatosan formálódik a pszichénk, ez a dinamika, feszültség teszi az embereket dinamikussá. A traumáka lelki zavarok az elfojtás miatt alakulnak ki, mert a felettes én túl erős, nem jut hozzá a tudatalatti energiához, és a dinamika elakad.

Ekkor terápiához kell folyamodni. Freud munkássága a Tanítványa, Viktor Frankl kiemeli, hogy Freud számára mind a vallásos hit, mind a filozófia nem más, mint a neurózis egyfajta teoretizálása, teologizálása. Számára az élet értelmére irányuló kérdések már eleve a betegség jelei. Sigmund Freud Briefe — Frankl ezzel szemben azt állítja, hogy ez a szemlélet nem ad választ a beteg valódi kérdéseire, amikor az az értelmet, célt keresi az életben.

Szintén Frankl idézi Gordon W. Allportotaki szerint elavult Freudnak az a szemlélete, amely a motivációk értelmezésénél pusztán az ösztön-én szempontjára korlátozódik, mert így nem tartja hitelesnek azokat az értékeket, amelyekre irányulva a beteg él. Ez azt jelenti, hogy elveszi a személy azon jogát, hogy higgyenek neki. Mindezek ellenére nem csak a pszichológia egyik nagy újítójának tartják, de a nyugati gondolkodásra egyik legnagyobb hatással levő alaknak is.

Munkásságának eredményei gyakran kerülnek az irodalom és a filozófiai viták fókuszába, vitatva a tudományos és orvosi értéküket. Hatással volt ezen kívül még a szociológiáraantropológiárapolitikatudományratörténelemreirodalomraművészettörténetre és kritikára. Freud, tudománytörténeti hatásán túlmenően, meghatározó jelentőségű a huszadik századi nyugati ember önmagáról alkotott képének megalkotásában is.

Mindennapjainkból hozzá köthető a tudatalatti jelentőségének, illetve a kora gyermekkori nevelés befolyásának felismerése, részben a gyermekkor kultusza is. Sokáig csak szűk rajongói rétege volt, a dekadencia táplálkozott belőle. Az első világháború után népszerűvé válik, ekkor már szélesebb körben terjed el, a fejlett országok mindegyike átvette a pszichoanalízis eredményeit.

A második világháború után a hétköznapi életbe is beépülnek a gondolatai, az 'es - 'as években már tömegfilmek alapja is lett, ld. Alfred Hitchcock Psycho című filmjét. A hetvenes években Freud művei komoly inspirációt jelentettek a humántudományban az ún. Sigmund Freud. Sigmund Freud Életrajzi adatok Született PříborOsztrák Császárság Elhunyt A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmund Freud témájú médiaállományokat.

Hozzáférés: A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Sigmund Freud témában. Németország-portál Zsidóságportál. Életrajzi adatok. PříborOsztrák Császárság. Frankfurti Goethe-díj Bővebben: Pszichoanalízis.