Alomfejtes sulyos betegseg


FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,47

MAGYARÁZAT:Alomfejtes sulyos betegseg

Pontosság ellenőrzött. A pánikroham átmeneti erős félelemérzet vagy rossz közérzet, jellemzően hirtelen támad és általában nem tart fél óránál tovább. Tüneteiben különbözik más szorongásos betegségektől : a pánikroham hirtelen csap le, látszólag nincs kiváltó oka. Azokat, akiknél a roham megismétlődik vagy súlyosan rettegnek egy újabb rohamtól, pánikbetegeknek hívjuk. A betegség pontos oka egyelőre nem tisztázott, neurotranszmitterek csökkent mennyisége feltételezhető a panaszok hátterében.

A pánikbetegséget megkülönbözteti a más típusú szorongásoktól az intenzitása és a hirtelen, epizodikus természete. Azok, akik szorongással kapcsolatos betegségekben szenvednek, gyakran élnek át pánikrohamokat, bár a pánikbetegség nem mindig van összefüggésben más mentális zavarokkal. A pánikbetegség együtt járhat más pszichés problémákkal is. A klinikai depressziót gyakran hozzák vele összefüggésbe, akárcsak az alkoholizmust és a drogfüggőséget. Egyes kutatások szerint az öngyilkossági kísérletek száma szintén nagyobb a pánikbetegek körében, bár ezt nem sikerült kétséget kizáróan igazolni.

A pánikbetegség hónapokig, akár évekig is tarthat, aszerint, hogy mikor kerül sor kezelésre. Kezelés nélkül addig rosszabbodhat, mígnem a munkaképesség és a normális és önálló életvitelre való képesség elvesztéséig rontja a beteg életminőségét.

Sok ember személyes kapcsolataiban, munkájában és szociális helyzetében is komoly problémákat okoz a pánikbetegség. Bár a spontán gyógyulás is előfordul, általában nem múlik el, amíg az egyén nem kap kimondottan pánikbetegeknek való kezelést. A pánikbetegség súlyos egészségügyi probléma a fejlett országokban. Általában a fiatal felnőttkorban keletkezik; a pánikbetegek durván fele 24 éves kora előtt mutatja az első tüneteket.

Statisztikailag a nők kétszer akkora valószínűséggel szenvednek pánikbetegségben, mint a férfiak. Ennek azonban valószínűleg az oka az, hogy a férfiak ritkábban keresnek szakorvosi ellátást ill. Azoknál, akik a betegség korai fázisában keresnek kezelést, a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik maradandó káros hatások nélkül a kezelés után. A pánikroham tünetei hirtelen jelennek meg, látható ok nélkül.

Azonban bármilyen tünetegyüttesben jelentkezhet, akár más betegséget álcázva. A beteg évekkel, évtizedekkel később is pontosan fel tudja idézni első rohama körülményeit. A rohamoktól való félelem következtében állandósult szorongás anticipációs szorongásfóbiás elkerülő magatartás az addig bekövetkezett rohamok helyszíneinek és az azonnali segítség lehetőségét nélkülöző helyek elkerülésedepresszió alakulhat ki, ezzel a beteg egy ördögi, a panaszokat folyamatosan erősítő körbe kerülhet.

Egy pánikroham rendszerint néhány perctől fél óráig tart, egy óránál tovább szinte sohasem és a mindennapi életben előforduló egyik legelcsüggesztőbb hatású egészségzavar. A tipikus roham intenzív és szinte elviselhetetlen mértékű halálfélelemmel jár típusos rohamde előfordulhat, hogy félelemérzet nélkül, kizárólag a fent leírt igen heveny testi tünetek, pl. A gyakran ismétlődő pánikrohamok súlyosan rombolják az életminőséget, beszűkült, elkerülő magatartásforma, szociális elszigetelődés, munkaképtelenség alakulhat ki.

A rohamoktól való félelem következtében a pánikrohamnál enyhébb mértékű, de tartósan fennálló generalizált szorongás, fóbiás panaszok, depresszió léphetnek fel, a betegségkép beépülhet az énképbe, kialakul az ún. A vegetatív tünetek, elsősorban a vérnyomásemelkedés tartóssá válhatnak, azok minden egészséget károsító következményével. A pánikbetegség az állandósult magas stresszhormon szint miatt a kardiovaszkuláris betegségek önálló rizikófaktora.

A kezeletlen betegek körében az alkoholizmus, narkotikumok alkalmazása, a szakszerűtlen és veszélyes öngyógyszerezés magasabb a szokásosnál. Pánikroham bárhol, bármikor, bármilyen élethelyzetben támadhat. Fóbiás phobosz : görögül félelem, iszony betegségnek a kizárólag egy vagy több, de pontosan meghatározott élethelyzetben támadó, az enyhébb szorongástól a heveny pánikrohamig eljutó félelmi állapotot nevezzük.

A leggyakoribb fóbiát keltő helyzetek: nagy, szabad térség, ahol nincs támpont, magasság, tornyok, kilátók, hajó, repülő, sziget, híd, alagút, alagútban megálló metró, bezártság, zsúfolt tömeg, stadionok, közlekedési eszközök, a lehetséges segítségtől való elszigeteltség, az adott helyzetből való elmenekülés lehetetlensége, de az emberek előtti szereplés vagy állatokkal való érintkezés is kiválthatja.

A fóbiás betegek gyakran élnek át heves pánikrohamot, amikor a félelmeik kiváltójával kapcsolatba kerülnek, de ezek a rohamok rövid életűek és gyorsan megszűnnek, ha a kiváltó ok eltűnik. A pánikbetegek jelentős részénél is kialakul fóbiás tünet, az addigi rohamaik helyszíneivel kapcsolatban. A pánikbetegség által keltett roham igen heveny, de viszonylag gyorsan múló tüneteivel szemben a generalizált szorongás jóval enyhébb tüneteket ad, de szinte folyamatosan fennáll.

Irreális aggódás, pesszimizmus, enyhe de folyamatos görcsös félelmi állapot, vegetatív labilitás jellemzi. A pánikbetegek jelentős részénél is idővel kialakul a generalizált szorongás az újabb rohamoktól való permanens félelem következtében. Kizárólag a panaszok szempontjából vizsgálva a fenti három tünetcsoport együttesen is jelentkezhet pl. A legfontosabb, a fentebb felsorolt panaszok esetén orvoshoz kell fordulni, ez sok esetben egy mentális betegség lehetőségével való szembesülés miatt, különösen női betegek számára nehéz.

Súlyos panaszok esetén az utcán való közlekedés, így az orvos felkeresése is gondot okozhat. Mivel a pánikbetegség lelki, szellemi és testi tüneteit számos más, akár súlyos betegség is utánozhatja, ezért a diagnózis kimondása előtt feltétlen alapos és szerteágazó kivizsgálást kell eszközölni. A rosszulléteket például sok más mellett okozhatja a vércukorszint ingadozása, a nehézlégzést asztma, a fáradékonyságot kardiológiai probléma, a vegetatív tüneteket pajzsmirigy betegség, a magas vérnyomást veseprobléma is, ezért csak a lehetséges szervi okok lelkiismeretes kizárása után mondható ki a pánikbetegség diagnózisa.

A pánikbetegséget utánzó egyéb betegségek esetén az alapbetegséget kell kezelni. A rendszeresen visszatérő pánikrohamokat a lehető leggyorsabban kezelni kell. A gyógyulás esélye a betegség fennállásának hosszával csökken. Noha egy elszigetelt pánikroham minden kellemetlensége ellenére önmagában nem veszélyes, az általa kiváltott vegetatív tünetek, pl.

Kezelés nélkül idővel a rendszeresen visszatérő pánikrohamok annyira megviselik a beteget, hogy elkerülő fóbiás magatartásforma, generalizált szorongás, depresszió, állandósult magas vérnyomás, sok esetben alkoholizmus alakulhat ki annak minden súlyos következményével. Ennél a betegségnél különösen fontos, hogy a beteg bízzon orvosában, ne érezze, hogy panaszait félvállról veszik, rutinszerűen és futószalagon gyógyítják. Enyhe fokú, még a beteg által kontrollálható pánikrohamok illetve betegség esetén a gyógyszeres kezelés nem feltétlenül szükséges, B vitamin, magnézium, folsav készítmények, nyugtató hatású gyógyteák pl.

Amennyiben a szorongás, pánik mellé hangulati zavarok is társulnak, orbáncfű is alkalmazható, feltéve, hogy nem fokozza a szorongást. A már kimutatható testi tüneteket, pl. Depresszióval szövődött pánikbetegség eseten béta blokkolók csak nagyon körültekintően adhatók. Heveny és rendszeresen visszatérő rohamok kialakulását nagypontenciálú benzodiazepán készítményekkel lehet megelőzni, viszont ezeknél a szereknél a hozzászokás esélye nagy, ezért csak a kezdeti időben célszerű adni, a legrövidebb ideig és a legkisebb még hatásos adagban.

Hosszútávú kezelésre különféle antidepresszáns gyógyszerek alkalmazhatók, szigorúan a betegség kezelésében nagy gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező orvos utasítása által, rendszeres ellenőrzés mellett. Többféle lehetséges antidepresszáns gyógyszer van, hagyományos triciklikus, modernebb SSRIMAO gátló és egyéb típusok, melyek különféle módon a szerotoninnoradrenalin és dopamin rendszerre hathatnak.

Az antidepresszáns gyógyszerek szedésének főleg a kezdetén különféle mértékű, akár jelentős mellékhatások is jelentkezhetnek. Elviselhetetlen mellékhatások esetén gyógyszerváltás ajánlott. A megfelelően kiválasztott antidepresszáns gyógyszerek hónapokon keresztül biztonsággal szedhetőek, gyógyító hatásuk a szedés kezdete után csak hosszabb idő után, esetleg hetekkel később jelentkezik.

Ezen gyógyszerek szedésének abbahagyása csak lassan és fokozatosan csökkenő adagokban lehetséges, azonnali abbahagyásuk kínzó elvonási tüneteket okozhat. Klinikai mértékű szorongásnál kórházi elhelyezés szükséges, ebben az esetben infúzióban is adhatók a különféle gyógyszerek.

Legsúlyosabb esetben neuroleptikumok adása is szóba jöhet. Enyhébb esetekben a gyógyszeres kezelés helyett, súlyosabb esetekben mellett egyfajta pszichoterápiás kezelés, az ún. Másik lehetséges pszichoterápia a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget. Sok pszichológus ajánl stressz -menedzselő, időbeosztási vagy érzelmi egyensúly-tanfolyamokat, hogy segítsen a páciensnek elkerülni a szorongást a jövőben.

Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől. Helyhez és szituációhoz kötött pánikrohamok, az ún. Amennyiben nincs egyéb pl. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából, ugyanez vonatkozik az egészséges táplálkozásra és a testsúly normalizálására.

Az egészséges, vitaminokban, nyomelemekben gazdag változatos táplálkozás előnyös, akárcsak a mesterséges táplálékok, adalékanyagok, koffein, nikotin, alkohol kerülése. Gyógyszeres kezelés esetén az alkohol kerülendő. Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, kockázatmentesen kipróbálható a fényterápia, a beteg a lehetőségek szerint tartózkodjon napi egy-két órát napfényen, vagy erős és folyamatosan világító műfényen, a vibráló neonfény, a tévé és a monitornézés ebből a szempontból nem megfelelő.

A várható pozitív hatás a szemen keresztül valósul meg, ezért a napszemüveg viselése erre az időre nem célszerű. Alkalmilag kipróbálható az alvásmegvonás, próbáljunk meg egy éjjel lehetőleg hétvégén ébren maradni és az éjszakát bármilyen aktív tevékenységgel tölteni, akár olvasás, zenehallgatás is megfelelő.

A pozitív hatás már másnap jelentkezhet, kimerült betegeknél nehezebben alkalmazható a módszer. A lehetőség szerinti stresszmentesség, folyamatos elfoglaltság, a gondolatok elterelése, érdekes munka, a környezet által jól megválasztott szabadidős programok igen sokat segíthetnek. Ajánlott még a naplóvezetés, amelynek során a beteg leírja a napi tevékenységeit és érzéseit, azonosítani és kezelni tudja a személyes nehézségeit, így könnyebben felismerheti a rohamok életvitellel kapcsolatos esetleges összefüggéseit.

Egyéb stresszoldó tevékenységek, mint a tai-chijógarelaxációs és légzőgyakorlatok vagy autogén tréning szintén segíthetik a javulást. Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában.

Ebben az esetben sajnos kialakulhat a családtagoktól, de akár a kezelő orvostól való súlyos fokú függés is jó példa erre az Isten nem ver Bobbal című film vagy a Monk című tévésorozat. Egyedül élő betegeknél akár egy telefonos lelki segélyvonal is segíthet a hirtelen roham leküzdésében. A szakszerű gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések, életmód-változtatás hatására a kezelt betegek nagy részének az állapota néhány hét után jelentősen javul, a teljes tünetmentesség is elérhető.

A panaszok megszűnésével, néhány hónap után orvosi utasítás szerint meg lehet próbálkozni az antidepresszáns gyógyszerek elhagyásával, de az életmódbeli változtatásokat ezután is fenn kell tartani. Kiújulás, visszaesés esetén mielőbb a kezelőorvoshoz kell fordulni. A betegek egy csekély részénél, különösen, ha a betegség hosszú ideje fennáll és mintegy beépült a beteg személyiségébe, mellette komolyabb szociális és életmódbeli problémák, kialakult testi szövődmények vannak, esetleg családi halmozódás mutatkozik, a kezelés nehézkesebb és kevésbé eredményes.

A pánikbetegség a családi halmozódások vizsgálata alapján örökletes is lehet, ami azt mutatja, hogy valamely genetikai variáció vagy variációk is szerepet játszhatnak a tünetek megjelenésében. Sok embernél ellenben bármilyen családon belüli előzmény nélkül jelenik meg a pánikbetegség. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ez a közzétett változatellenőrizve : Kategória : Mentális zavarok. Névterek Szócikk Vitalap.

Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra?

Az uralkodókat sem kímélik a betegségek. Némelyikük beleőrült a sorsába, mások szifiliszt szedtek össze, míg volt olyan királynő, aki többször volt álterhes. Viktória királynő hordozója volt a vérzékenységnek, és ez bizony megannyi európai uralkodót is érintett.

A királynő nyolcadik gyermeke, Lipót is ezzel a kórral született. Viktória több utódjánál nem, viszont unokáinál szintén jelentkezett a betegség. Az egyik Frederick herceg volt, aki háromévesen halt meg kór szövődményeiben. A királynő Alexandra nevű lányánál sem jelentkeztek a tünetek. Miklós orosz cárhoz ment feleségül, akitől 4 egészséges lánya és egy fia született. Alekszej cárevicsnél azonban már szintén felléptek a vérzékenység tünetei. György angol király betegségét leggyakrabban csak úgy írják le, hogy megbomlott az elméje.

Uralkodásának utolsó éveiben György teljesen beszámíthatatlan volt. Egy as tanulmány szerint, a király örültségének okozója az lehetett, hogy folyamatosan mérgezték, méghozzá arzénnal. Ezt a maradványaiból vett mintákkal támasztották alá. Kínosan ügyelt megjelenésére III. Mindezt hiúsági okokból tette, valamint azért, hogy tekintélyét megtarthassa. Az uralkodó ugyanis súlyos gerincferdülése volt. Sokáig csonka kezű, ferde csípőjű, púpos alaknak írták le, akinek igazi külsejét csak halála után ismerhették meg az emberek.

Csakhogy ezek a leírások nagyrészt túlzóak voltak. Modern vizsgálatok kiderítettek, hogy III. Richárdnak súlyos gerincferdülése voltamit remekül rejtett el a ruháival. Henrikre csak úgy emlékszünk, mint az uralkodóra, akinek hat felesége volt, ebből kettővel ő végzett. De mit látna most az egykori uralkodó háziorvosa, ha belenézne a kartonjába? Nos VIII.

Henrik híres volt még állandó hangulatingadozásáról is, ami mögött néhány tanulmány szerint a McLeod-szindróma állt. Mindezek mellett az idős uralkodó küzdött az elhízással, a köszvénnyel és a szifilisszel is. Henrik egyik lánya volt. Mivel spanyol herceghez ment feleségül, így nemcsak az angolok, de a spanyolok is várták, hogy életet adjon első gyermekének.

Néhány nappal később az a hír járta, hogy a királynő már életet is adott egy egészséges fiúgyermeknek, csakhogy Mária továbbra is úgy nézett ki, mintha terhes volna. Állapota 11 hónapig tartott. A legvalószínűbb, hogy Máriának álterhessége volt. Újabb álterhességről lehetett szó. A legismertebb Viktória királynő hordozója volt a vérzékenységnek, és ez bizony megannyi európai uralkodót is érintett.

Viktória királynő vérzékenységben szenvedett Forrás: AFP. Györgyöt arzénnal mérgezték Forrás: AFP. Richárdnak súlyos gerincferdülése volt Forrás: AFP.